A kis magyar szociáldemokraták, avagy az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik.(1)

Március 28-án, szombaton a Nap-keltében interjú készült Kapolyi Lászlóval, a Magyar Szociáldemokrata Párt elnöke és az MSZP - ez is egy másik szociáldemokrata párt - parlamenti frakciójának tagjával.

Az interjú apropóját az adta, hogy Kapolyi Lászlót a vértesi erőmű privatizálásával kapcsolatba megvádolták. Verebes, a nyugdíjas színigazgató és aktív műsorvezető kétségbeesetten elmondta, hogy "Könyörgöm! Én elolvastam azt is, amivel Önt, illetve környezetét megvádolják, hallottam egy nyilatkozatát a televízióban. Egy hangot nem értek az egészből! Mi a vád? De úgy tessék..., nekem ne szakmailag tessék, hanem úgy, hogy ezt itt megértsem, mint egyszerű hülye állampolgár".

Kapolyi László - aki a politikai tevékenysége mellett, amint azt Verebestől megtudtuk "az áramkereskedelemben jeles szerepet visz" - elmondta, hogy ő "a Vértes Erőművet másodszor" próbálta privatizálni, de a "vértesi erőműnek ezzel a privatizációjával kapcsolatba most a tatabányai polgármester úr a szóvivője. Nem tudom, hogy miért? Mi közük egymáshoz, de ez az ő dolguk". Továbbá annyit még hozzáfűzött, hogy "bedobott számok vannak, 10 milliárd, 20 milliárd, 40 milliárd, stb., stb."

Sajnos az interjú során ennél többet nem tudtunk meg a dologról. Annyi azonban kiderült, mivel Verebes megkérdezte az energikus Kapolyit, hogy miért akarta megvenni a Vértes Erőművet, ez az erőmű jó üzlet-e? Kapolyi elmagyarázta, hogy úgy nézett ki a dolog, hogy "mikor ment föl az olaj ára 110 dollár fölé, akkor úgy nézett ki, hogy a szénnek valami reneszánsz jöhet". Nyomatékosan hozzátéve, hogy ma is úgy érzi, hogy a szén, belföldi előfordulása miatt, még mindig az.

Hogy mindenki számára érthető legyen, természetesen ez azt jelenti, hogy olcsón lehet előállítani a magyar lignittel, de drágán, a világpiaci áron lehet eladni. Hát lássuk be, ez bizony nagy üzlet!

Mindig baj, ha az interjúalany több egymásnak ellentmondó szerepet is felvállal az életben. Mondjuk nagykapitalista tőkés és szociáldemokrata politikus. A disszociatív(2) személyiségzavar váratlanul előtör, és a másik énjének szlogenjével válaszol.

Ez történt akkor is, amikor Verebes megkérdezte, hogy akkor miért akarja eladni az állam? "Ha most erről az oldalról közelítjük meg, akkor például a Ganz Villanyt mért adta el?" - válaszolt kérdéssel a SZOCDEM párt elnöke. "A helyén ott áll a Mamut. A munkások tízezreinek meg nincs munkahelye. Hát ez egy messzemenő vita lenne".

Kapolyi László politikai előéletét tekintve, mielőtt szociáldemokrata lett volna - végtére is nem születhet mindenki többpárti demokratának - a Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány - értsd a Kádár-féle kommunista diktatúra - ipari minisztere, és az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt.

A politikai hatalom elvesztése, vagy inkább átváltása eredményeképp kivette a részét a nemzeti (korábban kollektivizált nép-) vagyon el és kiprivatizálásban. Ezt olyan sikeresen űzte többedmagával, hogy mára már nem maradt semmink, csak az unokáink által is fizethető adósság, ő viszont szépen megtollasodott.

A cégeitől 2007-ben kapott és 2008-ban kifizetett osztalék meghaladta az egymilliárd (1104 millió) forintot. Sajnos a Gyurcsányék által bevezetett konvergencia-program nála is érezteti a hatását, mert amíg 2007-ben kötvényekben 66 millió, befektetési alapokban 169 millió Ft-ja és 102 millió dollárja volt, 2008-ban már kötvényben csak 14 millió, befektetési alapokban 136 millió Ft-ra és 97 millió dollárra csökkentek pénzügyi befektetései. És igaz, hogy takarékbetétben van 116 millió forintja és egyéb pénzintézeti követelése 120 millió, de tartozása is van, 100 millió betétfedezetű hitel.(3)

Nem csoda, ha szegény annyira meg volt szorulva, hogy 2007-ben, bizonyára a konvergencia-program megszorító intézkedéseinek hatására, ingatlanokat volt kénytelen eladni 108 millió, 2008-ban 272 millió forint értékben.

Szegénynek még a lakása sem maradt meg az átkosból. A szocializmus alapjait lerakó magyar néptől - Kádárék kiutalására kapott Bimbó úti villa szőrén-szálán eltűnt. Egy irodaházban bérel egy lakást. S bár az irodaház a cége tulajdonában van, így a fűtés és világítás, víz és csatornadíj összegei legalább nem őt terhelik, azt a cégének, mint elnök-vezérigazgatója kapott havi - a megélhetésre is kevés! - 50 ezer forint tiszteletdíjból nem is tudná kifizetni. Pláne áfával növelve!

De nehogy azt higgye valaki, hogy ezek a kizsákmányoló tőkés vállalkozások tisztességesen megfizetik a szegény dolgozót. Nem. Kapolyi László éjt-nappallá téve dolgozik, gürcöl, másod és kitudja hányad-állásokat lát el, és ezek a szemét tőkések úgy kizsákmányolják, hogy már csak ezért is kénytelen az ember szociáldemokrata lenni.

Sem a System-Consulting Incorporated igazgatótanácsi elnökségéért, sem a Kárpát-Energo Zrt. vezérigazgatói posztjáért nem kap egy kanyit sem. Nem is csoda, ha kénytelen további alkalmazásokat vállalni. Például a System Investment Ukrajna Kft.-ben, a System Energia Kutató Kft.-ben, a System RDR Kft.-ben, a KA-RO Energiatermelő Kft.-ben, a Bereg Energia Kft.-ben és a Vásárosnaményi Agrár Energiatermelő Kht-ban betöltött ügyvezetői posztokért sem fizetnek szegénynek semmit. Látják, ilyen a kapitalizmus. Hát ne legyen az ember marxista?

Nem csoda, ha szegény akadémikusunk és szociáldemokrata pártelnökünk kéntelen magas kvalitású végzettsége ellenére a földet túrni. Nehezen összekuporgatott akadémiai tagságának tiszteletdíjából (havi 455 ezer) és az MTA Számítástechnikai Intézetben elvállalt tanácsadásért (havi 524 ezer) kapott jövedelmeiből nehezen megspórolt kevéske pénzén földet vásárolt a Nyírségben, azokat is kis részletekben - jó felaprózott szerteheverő parcellák - összesen 146.5 ha szántót, erdőt, legelőt és gyümölcsöst kénytelen saját két kezével megművelni, hogy betevő falatot tudjon adni egyetlen feleségének.

Ez az ember, az életbemaradásért folytatott sziszifuszi tevékenység mellett, még arra is megkísérel időt szakítani, hogy a Fidesz által ásott árkot, hogyha ideje engedi, apránkint betömögesse. Sajnos nem tudok információval szolgálni arra nézve, hogy ez a Fidesz árokásó tevékenységének maradéktalan felvásárlását jelenti, vagy egy részét, de az bizonyos, hogy egyedül a szocialista politikusok közül ő az, aki árkokat vásárolt. Más politikus nyilvános vagyonnyilatkozatában megvásárolt árkot nem fedeztem fel.

Mindenesetre már csak ezért is ő érdemelte volna, hogy leosszák neki a Vértes Erőművet. De sajnos most sem sikerült. Talán ezért mondta Kapolyi az interjú elején, hogy "a mai politikai, magyar politikai kultúrából egyfajta etika azért hiányzik".

Ezzel én is egyet értek. Hiszen, ha a Vértes Erőmű tulajdonlása nagy üzlet és a Magyar Állam mégis el akarja adni, akkor az alkotmányos előírásnak megfelelő, az arra felesküdött magyar szociáldemokrata politikusnak minimum interpellálnia kellene emiatt a parlamentben. Hogyha még sem tette, annak kielemzése és kiértékelése "egy messzemenő vita lenne", ugyanis, mint mondta "a mai politikai, magyar politikai kultúrából egyfajta etika azért hiányzik".

A majdnem 10 perces interjú azonban kevés ahhoz, hogy minden lényeges kérdésre kitérjen. Nyitva maradnak olyanok, melyekre talán sohasem kapunk választ. "Letelt az időnk" - mondta búsan az Eny-díjas színigazgató - "de még megkérdeztem volna, hogy Ön kinek az érdekét sértette? De erre most Önnek nem kell válaszolnia".

Közbevetőleg én pedig csak azt kérdezném meg, hogy a tevékenységét a közérdekében végző országgyűlési képviselő kinek az érdekét szolgálja?

Kapolyi Verebesnek azért gyorsan válaszolt: "Sajátomat!"

Jegyzetek:

(1) Alkotmány 20. § (2) bekezdés
(2) A disszociatív kórképek csoportjába tartozó pszichiátriai zavar, melynek meghatározó jellemzője, hogy az egyénnek két vagy (az esetek felében) több elkülönült személyisége van saját névvel, emlékezettel, melyek között kisebb-nagyobb mértékű átjárás lehetséges.
(3) Kapolyi László jövedelmi és tulajdoni adatai a nyilvános vagyonnyilatkozataiból származnak.