Nem vagyok sem macedón, sem semmilyen külpolitikai szakértő.
Leírom, amit az interneten magyar és macedón nyelven találtam.

AZ ELLENFELEK

1. Nikola Gruevszki 1999-ben kezdődött, amikor pénzügyminiszterré nevezték ki. Macedóniában nevéhez köthető az ÁFA bevezetése, valamint fokozódott az állami vagyon privatizációja. Pártja 2002-ben elvesztette a választásokat, de 2006-ban ismét hatalomba került, ekkor már Gruevszki vezetésével. A párt 1990-ben alakult, neve a hosszadalmas „Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokrata Pártja. Ennek macedón nyelvű rövidítése a VMRO–DPMNE.

 2008-ban, miután Görögország a közismert névazonossági vita miatt meghiúsította Macedónia NATO tagságát, Gruevszki előrehozott választással erősítette meg hatalmát, mivel a szavazók hazafias érzelmeire hatva megígérte, hogy nem változtatják meg országuk nevét. A 2004-ben elnyert 45-ról 63-ra növelte mandátumai számát. A választásokat azonban beárnyékolták az Aracinovoban történtek, miszerint a rivális pártok és az albánok, illetve a rendőrség közt történt tűzharcok következtében legalább egy ember meghalt, és több mint húszat tartóztattak le. A választási tisztviselők számos szavazóhelyet bezártak a megfélemlítés és csalás miatt.

 Macedóniát önállósága óta nemzetiségi konfliktusok kísérik – jószerével koszovói támogatással –, mivel az ország lakosságának 1/4-t kitevő albán lakosság több jogot szeretne kicsikarni. 2001-ben kirobbant katonai konfliktusnak 700-800 halottja volt.

2. Zoran Zaev diplomáját a szkopjei Közgazdaságtudományi Karon szerezte 1997-ben, majd beiratkozott a mester tanulmányait ugyanott, a Pénzügyi Gazdaságtanból végezte. Szülővárosában különböző vállalati vezetőtisztségeket töltött be.

 1996-ban lépett be a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetségbe. 2003 és 2005 között képviselő, majd 2005-2016 között Strumica, Macedónia 10. legnagyobb városa egyben szülővárosa polgármestere lett. 2013-tól a pártja vezetője. A párt 1991-ben alakult és a macedón kommunista párt jogutódjának tartják.

✽ ✽ ✽

 A VÁLASZTÁSOK

2016 decemberében előrehozott választásokat tartottak. Nikola Gruevszki exminiszterelnök pártja, a VMRO–DPMNE 51 mandátummal, a Zoran Zaev vezette SDSM pedig 49 mandátummal zárta az előre hozott választást, 18596 szavazattal kapott többet a kormánypárt baloldali ellenfelénél, de egyetlen egy más párt, még a korábbi partnere a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) sem volt hajlandó kormányra lépni vele.

A 2014-es választásokon a parlamenti mandátumok a alábbiak voltak:

 ✽ ✽ ✽

A VÁLSÁG

Az előrehozott választások, a macedón belpolitikai válság a 2014-es választások után kezdődött, amikor az ellenzék választási csalással vádolta meg Nikola Gruevszki akkori miniszterelnököt és a mögötte álló koalíciót. Majd Gruevszki államcsínnyel vádolta meg a Zoran Zaevet, az SDSM elnökét. Ezek még a szokásos politikai adok-kapok csatározások itthonról is jól ismert kommunikációs fogásai voltak.

 Ezt követően azonban Zaev közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek Zaev szerint azt bizonyítják, hogy a kormányzó VMRO-DPMNE az utóbbi években több választáson is csalt, és törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember (politikusok, bírók, újságírók, rendőri és vallási vezetők) telefonját. Tovább, hogy Gruevszki korrupciós ügyeiről hoztak nyilvánosságra hangfelvételeket. Ezekből kiderült, a tíz éve regnáló kormány az utóbbi esztendőkben közpénzek dollármillióit lopta el, belenyúlt a választási eredményekbe, valamint ellenfeleivel szemben használta az elvben független igazságszolgáltatást.

Ráadásul az ellenzéki tüntetésekre a 2014-2016-os évben kormányzást nem igazán folytató Gruevszki kormány reakciója az volt, hogy a kormány igyekezett elterelni a figyelmet a botrányairól: etnikai konfliktust szított az északi Kumanovo városában, ahol albán gerillák csaptak össze helyi erőkkel 2015. május 9-én. Ebben tizennégy fegyveres és nyolc rendőr hunyt el, harminc embert tartóztattak le terrorizmus gyanújával – később kiderült, a kormánypártnak is köze volt a konfliktushoz.

2015. május 5-én újabb tiltakozások kezdődtek, amikor Zaev újabb hangfelvételt tett közzé, és azzal vádolta Gruevszkit és belügyminiszterét, hogy megpróbálták leplezni egy 22 éves férfi halálát, akit a különleges rendőri erők tagjai 2011-ben a választások utáni ünnepség során agyonvertek. (https://www.reuters.com/article/us-macedonia-government-protests/macedonian-protesters-demand-resignation-of-cabinet-clash-with-police-idUSKBN0NQ2BH20150505)

A 22 éves fiatalember, Martin Neskoszkit 2011. jún. 6-án a különleges rendőri erők (Tigrisek) brutálisan agyonverték, amit a Belügyminisztérium igyekezett eltitkolni. A meggyilkolt Neskoszki család csak két nappal a brutális verés után tudomást szerzett haláláról a médiából.

A Belügyminisztérium kezdetben az újságírói kérdésekre azt válaszolta, hogy nem tudnak ilyen esetről, majd később azt állította, hogy ugyan volt egy eset, de ott a fiú elaludt és természetes halálban halt meg, és semmiféle erőszak nyomai nem volt láthatók. A Belügyminisztérium továbbá úgy reagált a Facebook bejegyzésekre és csoportokra, hogy törli őket a Facebook oldalukról. Később Törvényszéki Orvostani Intézet vezetője tisztázta, hogy a fiú a fejére kapott több ütés következtében kapott agyvérzésben halt meg. Egy évvel később a rendőri brutalitás miatt meggyilkolt fiú édesapja önkezével vetett véget életének. (https://mk.wikipedia.org/wiki/Смртта_на_Мартин_Нешкоски#cite_ref-6)

A meggyilkolt fiatalember barátai már 2014-ben egy a YouTube-on is elérhető, közel félórás dokumentumfilmen számoltak be Neskoszkinak a rendőri hatáskör túllépésből bekövetkezett haláláról és a rendőrségi brutalitás egyéb eseteiről, amelyeket a szakértők és az érintett személyek állításai támasztottak alá.

2015. május 12-én lemondásra kényszerült Gordana Jankuloszka belügyminiszter, Mile Janakieszki a közlekedési miniszter és Szaso Mijalkov, a titkosszolgálat vezetője.

✽ ✽ ✽

A MEGOLDÁSKERESÉS

Gjorge Ivanov macedón államfő áprilisban – a válságot kezelendő – kegyelemben részesítette a lehallgatási botrány érintettjeit. Az elnöki döntéssel nem értettek egyet sem a kormánypártok, sem az ellenzék, a heves tiltakozások és nemzetközi nyomás hatására végül az államfő a döntést visszavonta.

2015. május 19-én a nemzetközi közösség, az Egyesült Államok és az Európai Unió közvetítésével a politikai pártok között megkezdődtek tárgyalások, kezdetben sikertelenül, majd 2015. jún.15-én aláírták az un. Przinoi Megállapodást, amely kimondta, hogy 2016-ban előrehozott választásokat tartanak, Gruevszki és kormánya 2016. január 15-én lemond, helyette az akkor kormányzó párt (VMRO–DPMNE) pedig ügyvezető kormányt nevez ki.

✽ ✽ ✽

DEUS EX MACHINA

Gruevszkit egy korrupciós ügy miatt – közhatalmával visszaélve 200 millió forintos luxusmercédest vásárolt – perbe fogták és jogerősen elítélték. Ő azonban az ítélet végrehajtása elől inkább Magyarországra szökött, mintsem, ha az ítélet nem felelt volna meg a jogállamiság követelményének, a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult volna.

Bár igaz, hogy a többi és ennél lényegesebb ügyekben még nem kezdődött meg a bírósági szak. Sem a lehallgatások sem az esetleg bizonyítható választási csalások miatt. Gruevszki első unokatestvérét, Mijalkovot, aki a titkosszolgálat vezetője volt 2006 – 2015 között és felelősnek mondanak a lehallgatások kivitelezésében, várható szökése miatt azonnal letartóztatták, mivel tartani kellett Csehországba történő szökésétől. Mijalkov titkosszolgálati vezetőnek állandó lakcíme és jelentős vagyona (egy nemzeti elkötelezettségű személy, hol is máshol, mint külföldön) van Csehországban. Csak mellékesen kérdezem meg, az ilyesmi nem rejt nemzetbiztonsági kockázatot?

A macedón rendőrség Mijalkovot egy sor bűncselekménnyel gyanúsítja: többek között hatalommal való visszaéléssel, bűnszövetkezetben elkövetett csalással, pénzmosással, hitelezők megkárosításával és megkínzásával. Mijalkov tevékenységét cseh, macedón, horvát és német oknyomozó újságírók munkáiból ismerhetjük csak meg.

Mijalkovot 2018. nov. 21-én nem otthonából, hanem egy szkopjei szállodából állították elő. Vagy ott élte aranyifjúi világát, vagy ott bujkált, no nem a hatóságok, hanem a felesége elől.

✽ ✽ ✽

A KONKLÚZIÓ

Számomra megdöbbentő, hogy egy magát nemzetinek mondó politikai erő képes a legnagyobb disznóságokat is elkövetni. Miközben támogatói pedig ezek felett, mint a fejét homokba dugó strucc ezekről nem hajlandók tudomást venni. Ez a jelenség persze nem csak Macedóniára jellemző, közelebbi példát is felhozhatnák.

De a nemzetinek mondott és a nemzetellenesnek tartott szocialista politikai formátumok is zavarba ejtő, elgondolkoztató arculatot, kapcsolatokat mutatnak fel. Macedóniában jelenleg a szociáldemokraták inkább Európai Unió pártiságot mutatnak, a Gruevszki vezette nemzetiek szimpatizánsai pedig orosz zászlókat és ortodox kereszteket lóbáltak az elmúlt évek ellentüntetésein. Az is köztudott, hogy a válság során Oroszország a Gruevszki-kormányt támogatta. Lavrov orosz külügyminiszter szerint a Nyugat Gruevszki aláásásával kormányváltást akart összehozni Macedóniában.

Ami a politikai viszonyok zűrösségét illeti, meg kell még említenem Gjorge Ivanov államelnök személyét, akit Gruevszki és pártja jelölt államelnöknek, még 2009-ben, majd 2014-ben is, nemcsak a jugoszláv kommunisták szervezetének volt a tagja, hanem aktív szerepet töltött be a George Soros-féle Nyitott Társadalom Alapítvány igazgatótanácsának tagjaként.

Aztán az is érdekes, hogy a magát nemzetinek mondó oldal, ha az ember arra hívja fel a figyelmüket, hogy vezérük korábban más véleményen volt, más politikai színeket képviselt, rögtön arra hivatkoznak, hogy az ember véleménye változhat, a politikai színezet pedig régen mást jelentet, mint ma. Ez elfogadható is lenne, ha ugyanezt a megváltozás lehetőségét nem kérdőjeleznék meg az ellenfél esetében. Az miért nem változhatott volna meg?

✽ ✽ ✽