Práter utcai Általános Iskola
1083 Budapest, Práter u. 15.

Tisztelt Igazgatóság és Tanári testület!

Felszólítom Önöket, mint a Fővárosi Községi Általános Fiúiskola (Budapest, VIII. Práter u. 11.) jogutódját, miután Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök azt bölcsen kifejtette "a törvények mindenki számára egyformán vonatkoznak, nincs kettős mérce", azonnal változtassák meg, és javítsák ki az 1949-es osztálynaplóban, az általános iskola első osztályában, néhai szeretett tanító nénim, Aranka néni (Maráki Ferencné), egy számtan dolgozatomra puskázás miatt adott egyesemet. "Nekem a lelkiismeretem tiszta, én ezt a dolgozatot a legbecsületesebb módon, a legjobb tudásom szerint készítettem."

"Nem perelek, de érvelek."

Bár igaz, hogy dolgozatomban akkori padszomszédom – Kovács Pisti – dolgozatából "idéztem a legtöbbet", de őt "jól ismertem, személyesen ismertem", „tehát nem kívántam az ő szellemi terméket a magaménak feltüntetni”. Én úgy gondolom, hogy padtársam "tudása is köztudás volt már, hiszen ő is” olyan tudásanyagból dolgozott, amely „mindenki számára közkincs." Nem vitatható, hogy az alábbi feladatok és megoldásai, mint 1 + 1 = 2; 1 + 2 = 3, stb. a köztudás részét képezték, és Kovács Pisti osztálytársam is olyan forrásokból dolgozott, "amelyek mindenki számára közkincs"-nek tekintendők.

Szeretném azt is leszögezni, hogy az iskola akkor érvényes Házirendje, nem tartalmazott tiltást a puskázásra nézve. "Tehát én nem mondom, hogy új értékeket állítottam elő, de hogy azt, amit mindent összeállítottam, végül a társadalom számára hasznos volt, ahhoz ragaszkodom."

Bár hivatkoznom kell arra is, hogy a dolgozatomban Kovács Pistitől rosszul idézett 2 + 2 = 1 megoldása "a társadalom számára hasznos és új ismereteket tartalmazott."

Meg kell mondjam, "Nem esett jól, hogy" szeretett tanító nénim "egy gyorsított eljárással" adott dolgozatomra egyest, és akkori iskola igazgatómmal, László Vilmossal "engem meg sem kérdeztek". Aranka néni mondhatta volna, „hogy tegyél idézőjelet”. Már csak azért is, mivel Aranka néni az akkor hatályos tanterv szerint az írásjelek közül az idéző jelet még nem tanította meg nekünk.

Tehát ezért szerepeltettem dolgozatomban Kovács Pisti dolgozatából átvett idézetteket idézetjelek nélkül. De most 70 évesen felhasználva elsős elemis iskolai dolgozatomat, egy nagydoktori értekezést nyújtok be, ugyanis, az akkori és tévesen hibásnak minősített 2 + 2 = 1, nemcsak új tudományos felfedezés, hanem "én úgy gondolom, hogy ez a dolgozat a társadalom számára hasznos” lehet, hiszen ennek alkalmazásával jelentősen csökkenthető a mindenkit mélységesen nyomasztó államadósság.

Üdvözlettel és szeretettel, mint eme régi Alma Mater egykori tanulója:

Kiss-Dobos László

Felhasznált irodalom:
A Magyar Televízió Zrt. által készített interjú Dr. Schmitt Pál köztársasági elnökkel Budapest, 2012. március 30.