Aki azt várja, hogy ebben az írásban valamiféle szenzációt talál gróf Teleki Pál, néhai miniszterelnök halálával kapcsolatban, az ne is olvassa tovább! Itt csak a halálával kapcsolatos ismereteket gyűjtöttem össze, és amit én tudtam, az csak annyi, hogy kérdőjeleket fogalmaztam meg és írtam le a tragikus esemény kapcsán.

Ahol kételkednek, ott szabadság van – mondja az alcímben idézett latin mondás. Ahol az igazság kiderítésére törekednek, ott kételkednek, egészítem ki a mondást. Mert ahol nem kételkednek, ott nem is lehet igazság!

Szerencsére a halálát követően, négy évtizeddel később még élt egy-két szemtanú, akik visszaemlékezéseit megismerhetjük, Glatz Ferenc egyedévenként megjelenő történelmi folyóiratának az 1982-es 1983-as számaiban. Hogy ezek mennyire megbízhatók azt eldönteni nem tudtam. De úgy vettem azokat, hogy nem állhatott érdekükben 40-42 évvel a szomorú események után, hogy ne az igazat mondják.

✽ ✽ ✽

Elsőként Gerlei Ferencet kell említeni, aki Teleki Pál egyik személygépkocsi vezetőjeként 3-án reggelig volt szolgálatban. Ilyen alkalmakkal bent is aludt a Sándor palotában. Tőle ismerhetjük meg az épületben tartózkodó személyek neveit is. Rajta kívül még hárman voltak az épületben, László György portás, Kovács Ernő karbantartó lakatos és Pap György Teleki Pál inasa. Továbbá Gerlei szerint az épület körül rendszeresen 5 rendőr tejesített szolgálatot.

Gerlei Ferenc levelében ismertette a miniszterelnök 2-i programját, majd megjegyezte, hogy a Park Szanatóriumban beteg feleségénél tett látogatása után – vele is vacsorázott – 9 órakor indultak vissza a Sándor palotába. „Megérkezve közölte velem, hogy valószínű, még le fog menni a József nádor térre, itt volt Teleki saját háza, ahol öreg és teljesen vak édesanyját szokta meglátogatni. Ez a látogatás már nem történt meg, az elnök a palotát már nem hagyta el.” – írta visszaemlékezésében. A miniszterelnök az inasát, ha otthon vacsorázott, munkája végeztével pihenőre küldte, ha ezután várt valakit, akkor maga nyitott neki ajtót.

Gerlei Ferenc elmondása szerint az udvaron tartózkodott, amikor a portás 3/4 12-kor beengedte Újpéteri Elemért, Bárdossy László külügyminiszter titkárát, aki felment a „főlépcsőn és csengetett a lakosztályba vezető ajtón.” Teleki ajtót nyitva átvett egy barna borítékot Újpéteritől. Gerlei az udvartól látta, amint Teleki Pál elhaladt az udvarra néző három nagy ablak mögött, meg-megállva olvasta a borítékban levő iratot. A lámpákat Teleki Pál pontosan éjfélkor oltotta el.

Pap György, mint minden nap, reggel 6-kor ébresztette. Köszönt, de Teleki nem válaszolt. Az inas kinyitotta a zsalugátereket, és az így világossá vált szobában vette észre, hogy mi történt.

1. Miért botorkált át a sötét szobába az ablakokig, és nem gyújtott villanyt?

Pap György elsőként a portáshoz szalad, hogy hozzon orvost, aki az inast a gépkocsivezetőhöz, Gerlei Ferenchez utasította. Az inas ezután Gerleinek szól, majd visszaszalad Teleki szobájába. Gerlei gyorsan felöltözött, majd kiment az udvarra, hogy megkérdezze az inast, hova és milyen orvost hívjon. Mindez 10 percig tarthatott, amikor leszólt a portással várakozó Gerleinek, hogy ne menjen orvosért, mert a miniszterelnök úr halott, főbe lőtte magát.

2. Miért nem telefonált az inas, vagy a portás? Nem az lett volna a leggyorsabb és legkézenfekvőbb?

3. Miért nem szóltak ki az épület körül járőröző, az épületre vigyázó rendőröknek?

Gerlei visszaemlékezését ezzel folytatja, „Szóltam az inasnak, a portásnak, hogy senkivel ne közöljék a történteket, míg Incze Pétert, az elnök titkárát, ide nem hozom; ő az illetékes a további intézkedésre.” Ezután gépkocsiba ült, és elment Incze Péter lakására. Itt közbevetve meg kell jegyeznem, hogy Incze Péter lakása a XII. kerületben volt az 1940-es telefonkönyv szerint Kléh István utca 4-ben, telefonszáma:151-357, az 1942-es telefonkönyv szerint pedig Fery Oszkár utca 3-ban – ma Kiss János altábornagy utca – lakott, itteni telefonszáma: 351-357 volt. A két ház egyébként egy épület tömbben található. A Sándor palotában pedig volt egy éjjel-nappal is hívható telefonszám, a 160-010, valamint minden irodában és bizonyára Teleki Pál miniszterelnök lakosztályában is volt telefonkészülék. Mindenesetre gyorsabb lett volna, előbb telefonálni, és ezután elindulni érte a kb. 10 perces autóútra. Ha hinni lehet a telefonkönyvnek, akkor ez az éjjel-nappal hívhatóság azt jelentette, hogy a telefonköz-pontosok, a gépkocsivezetőhöz hasonlatosan 24 órás vagy 3x8 órás szolgálatot láttak el. Természetesen több ilyen éjjel-nappal hívható telefonszámot is tartalmazott a korabeli telefonkönyv. Nem érdemes ezeket felsorolni. Az állami hivatalok közül a Miniszterelnökségen kívül, még a Belügynek és a Földművelési minisztériumnak volt ilyen telefonja, de bár volt telefonközpontja, nem volt sem a Kormányzóságnak, sem a Honvédelmi minisztériumnak.

4. Miért nem telefonáltak Inczédinek?

5. Miért nem említette Gerlei ezt a telefonközpont kezelőt?

6. Hol tartózkodott a telefonközpontos?

7. Személy szerint volt erre az éjszakára ide beosztva?

Gerlei miután megérkezett a titkárral a Sándor palotába, megkereste az inast és kérte, „mondja el, hogy milyen helyzetben találta az ágyában fekvő elnököt”. Pap György, aki közben már megnyugodott kissé, elmesélte neki, hogy az „ágyban hanyatt feküdt, nyakáig be volt takarva, kissé jobbra dőlve; halántékából vékony csíkban folyt a vér a szája jobb sarkába, majd onnan le a párnára; bal keze a takarón nyugodott, jobb keze az ágyról lelógott, a revolver pedig az ágy melletti szőnyegen hevert.”

Ezt követően Gerlei, miután az őt váltó gépkocsivezető már megérkezett, eltávozott az épületből. Másnap 4-én találkozott Inczédi Péter titkárral, aki ugyanúgy mondta el neki Teleki helyzetét, mint az inas. Inczédi azt is közölte vele, hogy három búcsúlevelet is találtak, az egyik a kormányzónak, a másik a feleségének, a harmadik az ő részére szól, amely a temetéséről szólt és ebben azt kérte, a lehető legegyszerűbb legyen, a családon kívül ne vegyen azon rész senki.

Ez ideig, az inas megállapításán kívül, hogy öngyilkos lett, még csak egy orvos sem látta Teleki Pál holttestét, arról nem beszélve, hogy akárcsak egy hatósági közeg is intézkedett volna.

8. Miért engedték elhagyni a helyszínt Gerlei Ferenc gépkocsivezetőnek?

9. Kik távoztak még el a helyszínről, a karbantartó, a portás?

Az MTI az első közleményt Teleki haláláról 9 óra 15 perckor adta ki, amely ezen a napon már az 5. hírkiadás volt. Az aznapi 1. kiadás, 8 óra 35-kor jelent meg.

Hogy mi történ az MTI első közleménye előtt, azt a következőkben megtudhatjuk.

✽ ✽ ✽

A következő eseményeket már Dr. Bakay László sebész, a II. Sebészeti Klinika igazgató-főorvosa visszaemlékezéséből tudjuk meg. A História által leközölt kb. 7-8 flekknyi részletet Teleki Pál fia, az akkor már Amerikában élő, 71-72 éves Teleki Géza küldte el a szerkesztőségnek.

Bakay visszaemlékezéséből kiderül, hogy Inczédi fél hétkor telefonált neki, mondván Teleki Pál öngyilkos lett, jöjjön azonnal. Bakay azonnal felmegy a Sándor palotába, ahol az elnöki lakosztály ajtajában találja az „altisztet, kisírt szemmel, ijedt arccal” – az altiszt bizonyára az inas volt –, akit félretolt, majd benyitott a várakozó szobába, ahonnan balra akart fordulni a dolgozó szoba felé. Ekkor „elébem jött Incze Péter és csak annyit mondott: azt hiszem, itt már semmi sem segíthet, s átkísért a jobb felé eső nagy szobába, ahol közvetlenül a fal mellett feküdt az ágy, amelyen nyakig betakarva a takaróval, hanyatt fekvő helyzetben találtam Telekit. A jobb keze az arca jobb felénél mereven tartotta a nagy típusú Browning pisztolyt, a cső vége valamivel a j. halánték alatt volt, s a halánték tájon egy két pengősnyi behatolási nyílás látszott véralvadással, csapzott hajjal kitöltve, a bőr megpörkölve. Megpróbáltam a pisztolyt kivenni, nem tudtam a merev ujjaktól. Elfordítva a fejet, a bal halántéktájon az előbbinél nagyobb nyílást találtam, a csontszélek kifelé fordultak. A sebből véres agypép ömlött ki. A fejnek megfelelő magasságban a falban gyermektenyérnyi nyílás, körülötte a fal agyrészekkel telefecskendezett. A halál jó pár órával elébb következhetett már be, haláltusa nélkül, ami a helyzetből világosan megállapítható volt. Inczével mindezt közöltem, és azt, hogy minden változatlanul maradjon, amíg a hivatalos rendőri közeg és rendőrorvos jön, hogy a halál körülményeiről jegyzőkönyvet vegyenek fel, esetleg az obductiót elrendelje.”

10. Miért hívta el Inczédi a Dr. Bakay Lajost, amikor ő maga mondta neki, hogy „itt már semmi sem segíthet”?

11. Miért volt az inas az ajtó előtt?

12. Ő maga állt oda vagy Inczédi küldte ki?

13. Ha Inczédi, akkor vajon miért?

14. Én nem vagyok sem fegyver, sem bűnügyi szakértő, de könnyen utánanézhető, hogy a browning űrmérete, a kilőtt lövedék átmérője 9 mm. Hogy tud ez a nagy sebességgel és nagy erővel behatoló lövedék egy kb. 27 mm-es, tehát 3-szoros nagyságú nyílást ütni, mivel a 2 pengő átmérője ennyi volt?

15. Bakay, miért akarta kivenni a fegyvert, miután ő volt az, aki figyelmeztette Inczédit, hogy minden maradjon változatlanul?

Ezután szinte azonnal megérkezett Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, aki csak annyit mond, hogy „A Teleki család tragédiája rajta is beteljesült.” Érkezése után nem sokkal később jött meg Bárdossy László külügyminiszter. Inczédi felhívja mindkettőjük figyelmét, hogy a „kis asztalon két nyitott levél van. A kormányzó úrnak szólt az egyik, a másik a feleségének. Az előbbi nyitott levélpapíron a gazemberekkel való hibás szövetségről ír pár sort. A jugoszlávokkal való egyezség megkötésének megszegése miatt a nemzet becsülete vész el. Vádolja magát, hogy nem tudja megakadályozni, de talán halála használ valamit a nemzetnek.”

A nap folyamán d.e. 11 óra 15 perckor még csak Horthy Miklós kormányzó rótta le kegyeletét gróf Teleki Pál halottas ágyánál. Egyébként is 9 órakor a kormánytagok a Belügyminisztériumban kormányülést tartottak, ahol határoztak a lemondásukról.

16. Hogy a belügyminiszter odasietett az érthető, de Bárdossy László külügyminiszter érkezését vajon, mi indokolta?

Gerlei elmondása szerint Inczédi 3 levélről beszélt, Bakay elmondása alapján pedig csak kettő volt. Persze az elképzelhető, hogy Inczédi azért hallgatta el a neki címzett levelet, mert abban Teleki Pál a temetéséről intézkedett, ami Teleki betöltött hivatalát illetően, tarthatatlan rendelkezés volt. A jelenlévő két kormánytag között lefolyt gyors tanácskozás eredménye az lett, hogy az legyen az első híradás „tragikus körülmények közt meghalt.” Bakay ekkor elmegy, de még beszél az ajtóban az inassal, aki elmondta, a kegyelmes úr reggel áldozni akart a templomban. Este, „amikor otthagyta a miniszterelnököt, az a dolgozóasztalánál ült, azután telefonált valakinek.”

Dr. Bakay még megemlíti, hogy az inas neki azt mondta a fegyver Teleki kezében volt, valamint hogy távoztakor érkezett meg Teleki Pál fia, Teleki Géza.

17. Melyik verzió lehet az igaz? Gerlei által ismertetett, tudniillik, hogy a fegyver a földön volt vagy az orvosé?

1941. április 3-a csütörtöki napra esett. A római katolikus egyház a Szentáldozást a misék végén ejti meg. Nem ismerem a Szent István Bazilika korabeli miserendjét – jelenleg hétköznapokon reggel 7-kor és 8-kor is van mise a Szent Jobb kápolnában –, elképzelhető, hogy az idő tájt is volt mise.

18. Mi késztethette gróf Teleki Pált, hogy ne vasárnap, hanem már csütörtökön áldozzon?

Bakay, alig ért haza, amikor Inczédi felhívta telefonon és közölte, hogy senkinek sem szabad szólnia az esetről, „főleg a levelekről senki ne tudjon.” Bakay délelőtt még operált, de mire befejezte a műtétet a belügyminiszter telefonált, hogy menjen a kormányzó úrhoz. Míg Horthy Miklósnál várakozott, Fischer belügyminiszter megkérte, hogy foglalja írásba, diktáljon a sajtóirodán egy részletes látleletet. A sajtóirodán találkozott a Sándor palotába kiszállt rendőrbizottság főorvos tagjával. Itt tudta meg, hogy a tényállás minél gyorsabb közlésére azért van szükség, mert „a városban futótűzként terjedt el a hír, hogy az esetet el akarják tusolni, mert politikai gyilkosság történt.” A fent készült orvosi jelentést tartalmazó kommünikét az MTI 15 óra 25 perckor adta ki. Érzésem szerint épp ezért volt szükség a nagy tekintélyű orvosprofesszor aláírására, hogy ezzel élét vegyék bármiféle eltussolás gyanújának.

A szóbeszédre az első, reggel 9 óra 15-kor kiadott kommüniké szűkszavúsága adhatott okot. Először szívinfarktusról beszéltek – egy nem beteg ember váratlan halálát mi más is okozhatná? – majd nem tudni, hogy, de elterjedt az öngyilkossága is. Az emberek úgy érezték a kormányzat ezt az öngyilkosságot akarja eltussolni. Ezekről az MTI nem publikus Házi tájékoztatóiban vagy a ki nem adott közleményeiből értesülhetünk.

A Reuters már 3-án délfelé jelentette a halálhírt és azt, hogy a halált szívbaj okozhatta.

Ugyan csak a Reuters 16 óta 17 perckor már öngyilkosságról beszélt, és hogy a kormányzat kísérletet tett ennek eltussolására.

Az MTI londoni tudósítója 15 óra 6 perckor arról számolt be, hogy a londoni sajtókörökben nem csak az öngyilkosságról, hanem politikai gyilkosságról is beszélnek, valami német ultimátummal összefüggésbe. Az is felmerült, hogy Teleki Pál felesége meghalt. („kettős halálhír”)

Jó félórával később már azt jelentették Londonból, hogy a londoni délutáni lapok cáfolják Telekinél halálát, de mind a szívbaj és öngyilkossági hírek tartják magukat.

Eközben Berlinben délelőtt sötét rémhírterjesztésnek nevezték az öngyilkosság felmerül gyanúját.

19. Honnan tudhatta Inczédi már reggel fél 7-kor, hogy később szükség lesz egy, a hivatalos hatóságtól mentes, pártatlan orvosszakértőre?

20. Lehet, hogy dr. Levitzky Károly magyar királyi rendőrfőorvos nem is vizsgálta meg a holttestet?

21. Lehet, hogy éppenséggel ő volt arra hivatva, hogy a civil orvos látleletét hivatalossá tegye?

22. Miért tartotta a kormányzat 15 óra 25 percig titokban az öngyilkosságot?

23. Miért tartotta az MTI titokban a fenti híranyagokat?

Ez a jelentés már a bal halántékon található kimeneti nyílást nagyságát mondja 2 pengős nagyságúnak. Mivel Bakay professzor 1959-ben halt meg, a neki tulajdonított visszaemlékezés ezt megelőzően íródhatott, tehát legkésőbb is 18 évvel az események után. Ugyanakkor egy sebész professzor a szakmájába illő kérdésben ekkorát nem tévedhet, különösen egy ilyen, egész életére kiható horderejű ügyben! Sajnos a közlő História elmulasztotta a visszaemlékezés megírásának dátumát közölni. Az is lehet, hogy a História szerkesztőségének megküldött anyag, ez a valószínűbb, nem az eredeti, hanem Teleki Géza másolata, és ő tévedett.

Bakay professzor leközölt visszaemlékezés részletében ezután arról panaszkodik, hogy mennyi meggyanúsításnak volt kitéve a következő években. Hogy engedett a kormány nyomásának, eltussolni az ügyet, hamis bizonyítványt állított ki. Még a baráti környezete sem akart hinni neki. Bakay önigazolását látta abban, hogy 1945 augusztusában nyilvánosságra került a kormányzóhoz írt Teleki-féle levél, amely így szólt:

„Főméltóságú Uram!

Vádolom magam, hogy nem tudtam megakadályozni a jugoszlávok elleni német akcióban való részvételünket, a nemzet becsületét veszni hagytam, a jugoszláv nemzet a barátunk, Mohácson is ezt hirdette Főméltóságod. De mi most a gazemberekkel szövetkeztünk. A délvidéki magyar és német kisebbségek ellen elkövetett atrocitások hírei nem igazak, azokat a németek találták ki. Talán halálommal is szolgálatot teszek nemzetemnek.”

A búcsúlevél szövegét a Kis Újság 1945. augusztus 5-i száma hozta le az első oldalon. Én nem tudtam felhajtani ezt a példányt, tehát csak valószínűsíthetem, hogy az újság nem közölte a levél fakszimiléjét.

✽ ✽ ✽

Még egy korabeli az ügyben érintett, és hivatalos személy visszaemlékezését kell idézni. Az illető Zemplén Elemér ügyész, bevallása szerint 1941-ben a budapesti királyi ügyészség elnökének, Baróthy Pálnak a titkára volt. Elmondása szerint április 3-án 13 óra tájban az elnök iktatás céljából át adott neki egy dokumentumot. A gépírással készült irat, annyit tartalmazott, hogy a miniszterelnök ágyban feküdt a jobb oldalán, jobb kezében a pisztoly, halántékán a golyó ütötte bemeneti nyílás.

Zemplén Elemér ezt követően telefonon értesítette a törvényszéki orvost, aki, amikor megérkezett, átolvasta az orvosi látleletet és kijelentette, hogy képtelenség az egész, mivel „aki főbe lövi magát fekvő helyzetben, annak karját a lövés taszító ereje kivágja és a revolver a földre esik.” Valamivel később megérkezett az aznapi ügyeletes ügyész is, aki szintén kijelentette, hogy képtelenség az egész. Zemplén és az ügyeletes ügyész arra a következtetésre jutottak, hogy „többrendbeli jogszabályellenesség történt. A bűnvádi perrendtartás rendelkezései ellenére sem a rendőrséget, sem a soros ügyészt, sem a vizsgálóbírót nem hívták a helyszínre. A holttestet nem a törvényszéki orvos, hanem Bakay sebészprofesszor nézte meg: semmi köze sem volt hozzá, vizsgálatra csak a törvényszéki orvos illetékes.”

24. Miért csak Bakay professzort említik, amikor az orvosi látleletet, aláírta dr. Levitzky Károly magyar királyi rendőrfőorvos is?

Kora délután Zemplént ismét hívatta az ügyészség elnöke és átadott neki egy, az elnök kézírásával írt papírt, amin azt állt, hogy „Teleki Pál hullájának a temetésére az engedélyt megadom. Baróthy Pál kir. főügyész, a budapesti kir. ügyészség elnöke.” Baróthy Pál utasította Zemplént, hogy üsse rá a pecsétet, majd küldje el a temetésre szóló engedélyt a Miniszterelnökségre, továbbá egy másik dokumentumot is átadott iktatás véget, ami a bűnvádi perrendtartás 326. § 1. pontjára történő hivatkozással, bűncselekmény hiányában a nyomozást megszünteti.

Mindenesetre itt valami nem stimmel. És nem csak az, hogy a budapesti főügyész az elhunyt miniszterelnök hol tetemét nem nevezhette „hullának”. Gróf Teleki Pál, bár hivatalos személy volt, azon kívül, hogy az I. világháborúban önkéntesként szolgált, nem volt katona ember. Ellentétben Horthy Miklóssal, aki szinte állandóan egyenruhában jelent meg a nyilvánosság előtt, Teleki Pál vagy polgári ruhában, vagy díszmagyarban volt látható. Az elmaradt törvényszéki vizsgálat sok nyitott kérdést hagyott megválaszolatlanul.

25. A lőfegyver, amivel az öngyilkosságot elkövette, kincstári tulajdon volt, hogy úgy mondjam a Sándor palota felszerelési tárgyai közé tartozott?

26. Ha nem, hanem saját tulajdona volt, mikor vette és miért érezte úgy, hogy személyes biztonsága érdekében szüksége kell hogy legyen egy önvédelmi fegyverre?

Ha igaz a fent ismertetett törvényszéki orvos megállapítása a kieső fegyverről, akkor Gerlei Ferenc gépkocsivezető által ismertetett Papp György inas első állítása az igaz, a fegyver az ágy mellett a földön volt.

27. Ha a fegyver a földön volt, hogy került és miért Teleki Pál holttestének a kezébe?

Mivel nem volt törvényszéki vizsgálat, ha hinni lehet Zemplén Elemér ügyésznek, akkor a nyomozás elrendelése előtt azt már megszüntetvén, nem is készülhetett a helyszínről fényképfelvétel. Még a 80 évvel korábban, 1861-ben öngyilkosságot elkövető gróf Teleki László esetében is készültek Mayer György fotográfus által készített, közismert képek. És pont ezek a felvételek, valamint a helyszínt pontosan leíró rendőrségi jegyzőkönyv tette lehetővé Teleki László öngyilkosságának valóban komoly megkérdőjelezhetőségét.

Ez esetben számomra, még a miniszterelnöki lakosztály meghatározása is kérdéses, hiába néztem meg a Sándor palotának a Fővárosi Levéltárban őrzött I. emeleti rajzát, amelyet Ybl Miklós készített a renoválása során. Gerlei Ferenc főlépcsőről beszélt és három nagyméretű udvarra nyíló ablakról. A három ablak az tervrajzon felül lenne látható, amelyek valóban az udvarra néznek. Ugyan akkor lépcsőház 3 is látható, de ezek közül a kapubejárattól jobbra levő látszik a főlépcsőháznak. Ez pedig igen távol van a 3 nagy ablaktól.

28. Ha gróf Teleki Pál miniszterelnök tudatos politikai cselekedetként, valami országmentő akciónak vélve követte el az öngyilkosságát, miért öltözött át pizsamába, mondhatnám ehhez méltatlan neglizsébe helyezve önmagát a holttestének felfedezői számára? Nem az lett volna egy államférfihoz méltó, ha ezt miniszterelnöki dolgozószobája íróasztalánál követi el?

29. Valójában hány búcsúlevél volt?

Inczédi hármat említett. Hogy biztosíthassa az államférfinak kijáró végtisztességet, melyből a neki szólót eltüntette, tehát maradt kettő. Ezek közül az egyik Horthy Miklós kormányzónak szólt, a másik feleségének.

30. Ki vitte, kapta meg ezt a levelet?

31. Teleki Géza, aki még aznap reggelén a Sándor palotába ment?

Horthy Istvánné megjelent önéletrajzában, azt írta, hogy Teleki Pál fia, Géza, felkereste Horthy Miklóst és modortalan stílusban követelte a kormányzótól, hogy mutassa meg neki a levelet. Amit Horthy Miklós megtagadott.

32. Milyen levelet követelt Teleki Gáza, a kormányzónak szólót?

33. Azért követelte a levél megmutatását, mert azt hitte, hogy abban búcsúzik el a családjától is?

34. Ha ez utóbbi az igaz, akkor hol van, hova lett a feleségének szóló levél?

35. Lehet, hogy akkor reggel nem kapta meg?

36. Lehet, hogy nem is volt ilyen levél?

Ez utóbbit lehetetlennek tartom. Ha valaki öngyilkosságra készül és a családját szerető ember, kizárt, hogy ne vegyen búcsút családjától, feleségétől, édesanyjától, két gyermekétől és 3 unokájától. Teleki Géza megosztja 1982-1983-ban Bakay professzor visszaemlékezését, de egy szót sem szól erről a levélről. 41 évvel később már nem lehetett ez annyira személyesen bizalmas, hogy legalább röviden ne ismertesse tartalmát.

Az Országos Levéltár honlapján található két levél, mindegyike Horthy Miklós kormányzónak szól.

37. Miért csak egy, Horthy Miklósnak szóló levélről beszéltek a korabeli tanúk, ha abból kettő volt?

Amíg itthon titok övezte a búcsúlevelek meglétét, addig az MTI ki nem adott közleményei szerint Reuters angol hírügynökség már 3-án 16 óra 17 perces időponttal közli, hogy levelet hagyott hátra, amelyben azt írja, hogy „nem érzi képesnek magát nehéz és végzetes feladata folytatására.”

Másnap, 4-én az amerikai United Press már három levélről tudósít, de ezt a hírt sem teszi közzé az MTI.

Az 1945 augusztusában a Kis újság által ismertetett és Horthy Miklósnak szóló levél szövege, nem egyezik meg az Országos Levéltár által nyilvánosságra hozott két levél egyikének szövegével sem, tartalmában, mondanivalójában azonban azonos az Országos Levéltár első, hosszabb levelével.

38. Honnan került elő ez a harmadik, a Kis Újság által ismertetett, Horthy Miklósnak szóló levél?

39. Hiteles lehet ez? Vagy csak újságírói kacsa?

40. Ha nem hiteles, honnan tudta, ismerte a Kis Újság szerkesztősége a levéltárban őrzött levelek tartalmát, mondanivalóját, melyekkel a közölt mondandójában azonos?

Érdemes megemlíteni, hogy bár a hivatalos közlemények alapján öngyilkosságot követett el, a 3 nappal később kelt anyakönyvbe – végtére ez igaz! – csak agyroncsolást írtak be. Amit sok minden is okozhatott.

✽ ✽ ✽

Ami az Országok Levéltár által őrzött és nyilvánosságra hozott két Teleki levéllel kapcsolatban elmondható, az az, hogy a leveleket több alkalommal is vizsgálta grafológus írásszakértő. Az egyik teljesen hitelesnek fogadta el, másikuk az elsőt jól sikerült hamisítványnak, ha harmadik pedig kényszer határa alatt írottnak mondta. Ablonczy Balázs 2016. április 5-én az MTA honlapján olvasható „Teleki Pál halála – dilemmák és hiedelmek” című írásában meg nem nevezett igazságügyi szakértőre hivatkozva állítja, hogy a kézírás tőle származik, és „akik egy állítólag létező, pszichografológia nevű tudomány nevében értekeznek arról, hogy Teleki a leveleket kényszer hatására írta”, benne szándékos jeleket küldött sarlatánok.

Ugyanakkor Csapodi Csaba Szent István Akadémia székfoglaló tanulmányában írott szövegkritikai elemzésére utalva csak annyit mond, hogy Teleki a tőle idegennek tartott kifejezései („legpocsékabb nemzet”, „hullarablók”) „beleillenek a Telekiről alkotott képbe, mert nemcsak hogy ennél sokkal cifrábbakat is megengedett magának.” Ha nem baj, akkor én Ablonczy utóbbi megjegyzését minősíthetetlennek tartom.

Ráadásul a két levél közül legfeljebb a második utalhat halálra, amiben azt írja „és még élnék”, de egyik sem utal olyan öngyilkossági szándékra, amivel azt remélhette volna, hogy meg tudja változtatni a történelem menetét. Hogy az 1941-es év tavaszán katonailag elég rosszul és Európában egyedül álló Anglia és Churchill megszakítja a diplomáciai kapcsolatot, az pedig nem egy olyan esemény, ami miatt bárki elveszthetné a fejét.

Mindkét levél dátumozása szokatlan, nagyon ritka. A dátumokat vagy a levél tetején jobboldalt, vagy az aláírás fölött szokták megejteni. Bár mondhatná valaki, hogy a keltezésnél a használni szokott hely megjelölése ez esetben szükségtelen volt, meggyőződésem, hogy ez nem így van.

41. Mi indokolhatta, hogy egy jogászvégzettségű és a precizitáshoz szokott tudós, méghozzá földrajz tudós elhagyja a helymegjelölést és a dátum szokatlan helyét az aláírás alatt?

✽ ✽ ✽

Az 1982-1983-as História még több a szerkesztőségnek írt levelet is közöl. Ezeket ln azért nem ismertetem, mert egyfelől olyan személyektől származnak, akik közvetlenül nem voltak az események résztvevői. Viszont, mint például Barcs Sándor komoly pozíciókat töltött be, mind a Rákosi rendszer kezdetén, mind a Kádár korszakban. Rajk László tárgyalásán népi ülnök is volt, vagy leveleikben ők is csak elemzik, értékelik a rendelkezésre álló információkat.

Ezek csak még tovább végleg kibogozhatatlanul bonyolítanák a tragikus eseményt. Az egyik levélíró Komjáthy Miklós ny. főlevéltáros, azért ragadott tollat, mert a História 1982. évi 1. számában Hatos Géza közölt egy összefoglalót, amelyben Zakar András anyaggyűjtésére hivatkozva őt említi meg, mint akinek közvetlen információi lennének Teleki Pál 1947-ben történt exhumálásával kapcsolatban.

Zakar András pár évvel korábban valóban felkereste őt, mert Zakarnak az volt a meggyőződése, hogy Telekit a németek meggyilkolták. Zakar elmondta, hogy „a Füvészkert egy kertésze, aki korábban sírásó volt a Kerepesi temetőben s történetesen részt vett Teleki Pál holttestének exhumálásában, úgy emlékezett, hogy a koponyacsont hátsó része a csontváz kiemelésekor hiányzott.” Ez pedig Zakar szerint csak azt jelentheti, hogy Teleki tarkólövés következtében halt meg. Komjáthy akkor azt mondta Zakarnak, hogy bár maga is hallotta ezt valakinek az elbeszéléséből, de ő nem kételkedik Teleki Pál öngyilkosságában.

Egyébként én sem térek ki az öngyilkosságot indokló korabeli külpolitikai eseményekre és azok különböző megítéléseire, értelmezéseire sem a hivatásos történészek, sem az egyes visszaemlékezések vonatkozásában. Ezek egy külön fejezeteket igényelnének.

✽ ✽ ✽

Gróf Széki Teleki Pál életrajzi adatai megtalálhatók és talán közismertek is. Én mégis szeretném kiegészíteni azokat talán némi újdonsággal. Édesapja Teleki Géza országgyűlési képviselő volt 1878 és 1881 között.

1878-ban József tér 1. szám alatt lakott, abban a lipótvárosi kétemeletes házban, amelyik apósáé volt. A ház máig áll, csak a tér számozása változott meg. Mai címe V. kerület József nádor tér 7.

Egyes források tudni vélik, hogy apósa, Muráty Kostantin gazdag, görög származású ember, aki 1817-ben született és 1886. április 22-én hunyt el, egyes források szerint eredeti neve Muratisz Konstantin volt. Egy biztos, hogy az 1800 és 1893 között Századunk Névváltoztatásai című kiadvány, amely a hivatalosan engedélyezett névváltoztatásokat sorolja fel, személyét és nevét nem említi. Viszont a Fővárosi Levéltárban található Pest polgárai regiszter említi, mint a macedóniai Kozanából (mai neve Kozani) származó Muráty Konstantint, aki 1840-ben 50 Frt. lefizetésével váltotta meg a polgárjogát.

Testvér bátyja Muráty János (1800-1873) ugyanezen a néven már 1832-ben pesti polgárjogot nyert. Muráty Konstantin – magyarosan Szilárd, ezt is használták – bizonyára testvérével együtt jött Magyarországra 1832-ben vagy valamivel előtte, esetleg az 1821-ben kitört szabadságharc eseményei következtében.

A két Muráty halotti anyakönyvét, görög keleti vallásúak lévén az interneten nem találtam meg. Ugyanígy nem találtam meg Teleki Géza és Muráty Jolán házassági anyakönyvét sem. Bizonyára a házasságot a görög keleti egyházban kötötték meg. Abban az időben a római katolikus és az izraelita felekezetek nem pártolták a vegyes felekezetű házasságokat. Többek között ez indokolta az állami anyakönyvezés 1895-ös bevezetését.

Teleki Pál gyermekei közül az idősebb Mária, (Budapest, 1920. március 3. – Estoril, 1962. január 30.) kétszer házasodott. Első férjével gróf Zichy Ferdinánddal 1932. április 30-án kötött házasságot, de 1942-ben elváltak.

Fia, Géza 1911. november 27-én született Budapesten és az Egyesült Államokban halt meg 1983. január 5-én. Ő háromszor nősült. Feleségei közül feltétlen meg kell említenem Darányi Károly volt miniszterelnök lányát, Jolánt, akit 1935. július 9-én vett el és akitől 3 gyermeke is született. Darányi Jolánt azért érzem fontosnak, mert nagyapja Pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Béla szerelmi viszonyba keveredve egy Nagy Antónia nevű varrólánnyal, aki házasságon kívül két gyermeket is szült neki, Kálmánt és Gyulát. Ez utóbbi nemzetközileg elismert immunológus lett. Becsületére legyen mondva, Darány Béla 1902. január 1-jén királyi engedéllyel a tőle származott két gyermeket törvényesítette – ritkaság volt az ilyesmi abban az időben, gondoljunk csak Kosztolányi Édes Annájára – majd 1903. június 24-én elvette szerelmét feleségül. Talán vénségemre még túl romantikus vagyok mindig, hogy meghatódom az ilyen történeteken, szeretnék többet megtudni, megismerkedésükről, szerelmükről. De iratok, levelek, fényképek híján erre nincs lehetőségem.

A két gyermeke adatait azért tartottam érdemesnek közölni, mert az egyik hivatásos történészünk Ablonczy Balázs 2016. április 5-én az MTA honlapján közzétett írásában megemlíti, hogy „Nem tudni, mennyire érintette súlyosan, de mindkét gyermekének ekkoriban bomlott fel az első házassága.” Nos Ablonczy vehette volna a fáradságot, hogy utánanézzen a dolgoknak, mert Teleki Géza a házasság anyakönyve szerint 1942-ben mondták ki a válást. Tehát Teleki Pál halála után.

Visszatérve Teleki Pál személye adataira, tudjuk, hogy Budapesten született, 1879. november 1-jén. Édesapja október 30-án bent volt a parlamentben, mert a parlamenti napló szerint egy szavazás alkalmával igennel szavazott. November 3-án nem volt a felszólalók között, szavazás pedig nem volt. Negyedikén, a 159. ülésnapon viszont a nemmel szavazók közt említették. Mindebből az következik, hogy elsején eleségével együtt Pesten tartózkodott. Bár abban az időben a nők még otthon szültek, nem találva meg keresztelését a lipótvárosi plébánián, végig néztem Budapest összes kerületét, még a budaiakat is, Óbudát és Tabánt is, bár tudtam, hogy ezek nem valószínűek, sehol nem találtam meg keresztelését. Az jutott az eszembe, hátha reverzálist adott, és eredetileg görög keleti keresztségben részesült és csak később, esetleg a nagyapja, Muráty Konstantin halála után tértek át a római katolikus hitre, Ugyanis elemi iskoláit 1885-1889 között az evangélikusoknál végezte, és 1889-től már a piaristákhoz járt. Több száz keresztelési anyakönyv átnézése, és az eredmény semmi!

42. Hol keresztelték meg gróf Széki Teleki Pált?

✽ ✽ ✽