Szeptember 24-én a magyar parlamentben a szeptember 11-i amerikai terrortámadás kapcsán hozandó országgyűlési határozati javaslat általános vitája és azok elfogadása volt napirenden. A lefolytatott vita egyetlen érdekes témája az amerikai ellenakció elvezése és annak magyar megfelelő fordítása körül zajlott. A többi, egyfelől kicsinyes és már meglehetősen unott támadásokkal volt megtűzdelve az SZDSZ és az MSZP részéről a politikai ellenfél (MIÉP) ellen, másfelől azt tárgyi tévedések, hozzá nem értés és dilettantizmus jellemezte. Az Egyesült Államok a saját háborús válaszcselekményeinek az "Infinite Justice" nevet adta (infinite: végtelen, határtalan, óriási). A határozati javaslat szövegébe, egy a magyarban értelmezhetetlen – "Végtelen igazság" – kifejezés, szöveg került. Kelemen András (MDF) képviselő volt az, aki az egyetlen számomra is elfogadható fordítást javasolta, tudniillik, hogy az legyen "Igazság mindenekfölött". Ezt »és ilyen döntést kívánok mindannyiunknak« Kelemen Andrással együtt.
✽ ✽ ✽
Annak ellenére, hogy az amerikai külügyminiszter megígérte a bizonyítékokat, azokról a továbbiakban sem tudni semmit. A magyar külügyminisztérium a NATO keretén belül megkapott tájékoztatásról csak annyit mondott, hogy azok kielégítőek. Így gondolja azt a pesti flasztert koptató átlagpolgár is, amikor viccgyártó kedvében megállapítja, hogy a »tettes a nyuszika, csak még az nincs eldöntve, hogy ingyom-bingyom, vagy tálib-e?« Eközben dr. Martonyi János külügyminiszter (úgy is, mint jogász), arról beszélt az expozéjában, hogy bár »a szeptember 11-ei támadás ugyan közvetlenül a Világkereskedelmi Központ és a Pentagon ellen irányult, valójában azonban a valóságos célpont az egész emberiség volt; minden egyes ember.« Ez azonban azt jelenti, hogyha ez, ellenem is irányult, akkor nekem, "minden egyes ember"-rel együtt alkotmányos (61.§ 1. bekezdés) jogunk van megismerni ezeket a közérdekű adatokat, "bizonyítékokat". Különösen akkor, amikor az állítólag sérelmemre elkövetett cselekmény miatt háborúba akarnak sodorni minket. Ezt az alkotmányos jogunkat illenék tiszteletben tartani és a farbával, ha van előállni.
Egyfelől ugyanis a hallomásokra épülő titkosszolgálati jelentések bizonyító ereje egy demokratikus jogállam bírósága előtt nem biztos, hogy meg áll, másfelől, mi itt Közép-Európában elég jól ismerjük a politikai indíttatású vád-szlogeneket. Továbbá meglehetősen rossz emlékeket ébreszt bennünk az igazságszolgáltatás milyenségéről az, hogy Bush elnök olyan, a legvéresebb Rákosi időket idéző szlogeneket használ, mint aki nincs velünk, az ellenünk van.
Bizonyíték azonban nincs, csak annyi, hogy vélelmezett 19 elkövető közül három bizonyára kapcsolatban állt Oszamin bin Laden szervezetével. Sajnos azonban ez a vélelem nem bizonyít semmit. Ugyan ilyen erővel, akár azt is állíthatnánk, hogy a merénylet mögött a CIA állt, hiszen az elkövetők, illetve bin Laden ezzel a szervvel is kapcsolatban állt. A pesti aszfaltot koptató és viccgyártó polgár szerint, Oszama bin Laden, azért került a képbe, mert hónapokkal ezelőtt egy a családjához közelálló cég, feladott egy hirdetést a New York Timesba, miszerint toronyépületek gyors és szakszerű bontását vállalják. Hívják és röpülnek szolgálatára.
Én például pár hónapja egy félóra erejéig kapcsolatba kerültem, egy kis hazánkban élő és tevékenykedő Moszad ügynökkel, aki mellesleg már akkor nyíltan kifejtette, hogy Izrael és az arabok között egy újabb háborúnak kell kitörni. Véleménye szerint ebben a háborúban valószínű, hogy meghal kb. négyezer zsidó, na bumm, de meghal majd negyvenezer arab, és ez egy jó arány. És miután az illető fedőtevékenysége miatt némi pénzt is kénytelen voltam kifizettem számára, máris anyagi támogatásban részesítettem a szervet és tevékenységét. Martonyi ügyvéd úr ezek alapján úgy gondolja, hogy ezen bizonyítékok alapján engem háborús és emberiség elleni bűntettekkel lehet vádolni? Továbbá hadd hozzam fel védelmemül, Kuncze Gábor megállapítását: »Jogállam csak jogállamhoz méltóan ítélkezhet és cselekedhet.« Avagy ezt Kuncze úr nem is így gondolta?
Az amerikai politika eleve elkötelezte magát az afgán változat mellett. Ebből pedig a tények ellenére sem, vagy a bizonyítékok hiányában se engedne. A Médiák pedig, akik a rablógyilkosok és pedofileket is, személyiségi jogokra való hivatkozással csak kezdőbetűkkel jelez, Oszamin bin Laden nevétől harsog. A véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva hallgattatja el azokat, akiknek esetleg más a véleménye.
Például az elmúlt napokban, a Budapest Rádióban, Gyárfás Tamás a Nap-kelte producere, mint Fiala János vendége, beismerte, hogy Chrudinák Alajost, aki közel-kelet szakértő, azért nem foglalkoztatja, mivel az, pár nappal korábban, annak a véleményének mert hangot adni, hogy felmerült benne az a gondolat, hogy az események mögött a Moszad áll. Gyárfás mentségül azt mondta, hogy a hallgatók nem tudják elképzelni, mit kapott ő ezért az izraeli nagykövetasszonytól. A félreértések elkerülése miatt itt sietek leszögezni, hogy nem feltételezem Izrael államról és nagykövetéről, hogy a diplomáciai szokásokat ennyire durván áthágva avatkozzanak be egy szabad és független, magyar műsorkészítő kft. ügyeibe. Ebben az esetben bizonyára csak tulajdonosi, illetve munkáltatói intézkedésről beszélhetünk.
Mit kezdhetünk azzal a hazug és történelmietlen állítással, amit a H/5155 számon benyújtott határozati javaslat preambuluma állít. Tudniillik, hogy »az amerikai nép, amelynek történelme a szabadságért és az emberi jogokért vívott harcról szól.« Így például, Tisztelt Martonyi miniszter úr, az amerikai történelem szól a rabszolgaságról is, és e rabszolgaság miatti bocsánatkérés megtagadásáról is, hogy egyebeket ne említsek. De a teljes elhülyültség állapotára utal az is, hogy egyes »demokrata és a jogállamiságot mindenekfölött állónak« tartó politikusok az ügy kapcsán ama véleményüknek adtak hangot, hogy a »válaszlépéseknek ezért nem korlátozniuk, hanem megvédeniük és megszilárdítaniuk kell a szabadságjogokat és a demokráciát.«
Miközben az előző, vagy következő gondolatukkal ők maguk akarják korlátozni a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadság jogát. »Ezért tartjuk nagyon fontosnak« – mondja Szent-Iványi (SZDSZ) –, »hogy ez az országgyűlési határozati javaslat határozottan felemelje a szavát azon hangok és azon álláspontok, vélemények ellen, amelyek a gyűlöleten alapulnak, a kirekesztésen alapulnak, mert mentségeket keresnek a terrorizmusra, ahelyett hogy szembe fordulnának vele és elítélnék azt.« Végül Kovács László, aki így hordószónokolt: »Szeretném újra megerősíteni aktualitása okán, hogy azok a politikusok, akik erre a gyalázatos akcióra magyarázatot próbálnak keresni, a terrorizmus oldalára állnak.« Annak ellenére, hogy párttársát és elődjét idézve azt is mondhatnám »Na és!«, fel kell hívnom szíves figyelmét arra, hogy Önök ebben a büntetőjogi kérdésben, minimum, mint felbujtók szerepelnek.
Aki ebben a kérdésben nincs Amerikával, az a terrorizmussal van. Mondotta volt Bush elnök. Bizonyára, nem tagadhatom, én és sokan mások nem csak ebben a kérdésben, de másban sem, nem vagyunk Amerikával. Ellentétben Kovács Lászlóval és elvbarátaival, bennem, mint itt Magyarországon sokunkban van bizonyos masszívan belénk rögzült, a szó szoros értelemben belénk – képletesen és valóságosan – vert Amerika ellenesség. És ebbe a beleverésbe Kovács László és Horn Gyula volt MSZMP-s elvtársak, valamint a szadeszes volt ávós apukák és anyukák, 40 éven át, hathatósan és igen gyakran gumibottal is közreműködtek. Beláthatja Kovács elvtárs, hogy mi nem tudunk olyan könnyen segget csinálni a szánkból, mint ők.
Meg kell jegyeznem, hogy már magával a gyakran emlegetett "terrorizmus" kifejezéssel is alapvető kifogásaink vannak. Ez a latin eredetű szó jogilag nehezen pontosítható, pontos jogi és politikai definícióra alkalmatlan. Legfeljebb csak zsurnalisztikai szinten használható. Vagyis ott, ahol zagyvaságokat lehet mondani. Az Idegenszavak Szótára a terrorizmusra az alábbiakat adja meg: »Rémuralom, az állami erőszakoskodás rendszere«, vagy »durva erőszakoskodás, zsarnokoskodás, megfélemlítés«. Az első nyilvánvalóan nem vonatkozhat a szeptember 11-i esetre, a második felsorolás pedig akár egy a családja fölött zsarnokoskodó családfőre is vonatkoztatható. De a Magyar Értelmező Szótár is a "rémuralom" meghatározást adja elsőnk. A "terrortámadás" kifejezésre pedig a "megfélemlítő célzatú fegyveres támadás" magyarázatot adja, ami a világtörténelemben számtalan eseményre ráhúzható, csak a szeptember 11-i amerikai eseményekre nem. A "terrorista" személy meghatározására pedig azt találjuk, hogy az olyan személy, aki politikai célokból rémtetteket (gyilkosság, bombamerénylet, stb.) követ el. Vagyis ennek alapján valamennyi állam, valamennyi katonája terrorista lehetne.
Miután a nyelvészek nem tudnak egyértelmű meghatározással szolgálni, forduljunk a szakembernek minősülő jogászokhoz és vizsgáljuk meg, hogy milyen definíciót fogalmaznak meg a terrorizmusra. A Btk. a közrend elleni bűncselekményekről szóló XVI. fejezet I. címe alatt található Terrorcselekmények alcím alatti 261. § (1) bekezdése szerint terrorcselekményt követ el az, »aki mást személyi szabadságától megfoszt, vagy jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és a személy szabadon bocsátását, illetőleg a javak sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy társadalmi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé.« Ezen meghatározás alapján az, az érzésem támad, hogy a magyar parlamentben a képviselők nem tudják, hogy időnként miről is beszélnek. Nem ismerik azokat a jogszabályokat, amelyeket ők maguk hoztak. Ezt már csak tetézi, hogy a határozati javaslatok előterjesztője, egy jogban – még ha csak a nemzetközi és nem a büntető jogban – járatos személy, dr. Martonyi János külügyminiszter. Azt illenék tudnia, hogy a hatályos magyar jog alapján, amiről ő beszél az nem terrorcselekmény. Ugyanis a tényállás egy lényeges jogkövetelmény teljes hiányát mutatja, vagyis az állami vagy társadalmi szervhez intézet követelés – zsarolás – hiánya, állapítható meg. A hatályos magyar jogi szerint ez lehet a Btk. 262. §-ba foglalt légi jármű hatalomba kerítése, vagy akár szándékos emberölés is, esetleg egyéb közveszély okozás, sem mint "terrorcselekmény".
»Szeptember 11-én új időszámítás kezdődött.« – mondta Orbán Viktor, Magyarország felelős miniszterelnöke, majd így folytatta »meglehet, az időszámítás új, de az értékeink a régiek.« Amihez, mi magunk csak annyit teszünk hozzá, hogy ezt őszintén reméljük. Martonyi külügyminiszter úr zárszavában arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy ez a határozat csak »egy világos politikai üzenet.« Úgy legyen. A kérdés csak az, hogy ez a politikai üzenet mi legyen. A mindenekfölött álló igazságban hívő magyar állampolgárok joggal várhatják el az elsősorban magyar érdekeket szolgáló magyar külügyminisztertől, hogy első lépésként »egy világos politikai üzenet«-ben hívja fel az Egyesült Államok elnökének a figyelmét arra, hogy a repülőgépes terrortámadások kapcsán tett kijelentésével, miszerint »Amerika háborúban áll«, a Magyar Köztársaság nem tud azonosulni. Ugyanis mi ezt a történelmi szituációt már átéltük, és ezért bűnösök lettünk. 1941. június 26-án repülőgépes terrortámadás történt több magyar város ellen, valamint még ugyan ezen a napon szovjet vadászgépek géppuska tűzzel támadták az ártatlan civileket szállító, Budapest és Kőrösmező között közlekedő gyorsvonatot Borkút térségében (Glatz Ferenc: A magyarok krónikája). És tudjuk jól, hogy ez a »támadás ugyan közvetlenül« Kassa, Munkács, Rahó és a gyorsvonat »ellen irányult, valójában azonban a valóságos célpont az egész emberiség volt; minden egyes ember« (idézetek dr. Martonyi János magyar külügyminiszter expozéjából). Kuncze Gábort is úgy jellemezte az eseményeket, hogy »iszonyatos, tűrhetetlen, megbocsáthatatlan.« Erre az aljas terrortámadásra reagálva, az akkori magyar miniszterelnök Bárdossy László bejelentette, hogy hadban állunk. Éppúgy, mint mostanság George W. Bush amerikai elnök. Ezért Bárdossy Lászlót a II. világháborúban nyertes – terrorista, vagy a terroristák oldalán álló – nagyhatalmak követelése alapján, háborús bűnösként egy népbírósági eljárásban elítélték és kivégezték. Miután ezt az ítéletet az igazságszolgáltató intézmények semmissé nem nyilvánították, ennek következtében George W. Bush elnökre is, mint háborús bűnösre, precedensjog alapján (ez élő joggyakorlat az angolszász országokban) ki kell mondani a halálos ítéletet, és fel kell akasztani.
2001. szeptember 11-én új időszámítás kezdődött. Kuncze Gábor egyenesen úgy fogalmazott, hogy ezzel a dátummal »nem a XXI. század kezdődött, hanem a XX. század köszönt el.« Ezt mi is őszintén hisszük. És tudjuk, hogy »első lépésként egy világos politikai üzenet« küldése még akkor is fontos, ha, amint azt Martonyi miniszter úr a továbbiakban kijelentette, hogy »sok fontos következtetést kell tehát levonnunk, én nem szeretnék mindezekre kitérni.« De csak térjünk ki, Tisztelt magyar külügyminiszter úr! Ugyan is amint azt Ön mondta: »ez nem mentesít bizonyos alapvető erkölcsi kérdésekben történő állásfoglalás alól, és ez a határozat lényegében ezt célozza.« Hát akkor célozzuk meg, és fogalmazzuk meg ezt a bizonyos »alapvető erkölcsi állásfoglalást.«
✽ ✽ ✽
1914. június 28-án Szarajevóban, a Szerb Királyság pénzügyi és anyagi támogatásával, egy nemzetközi pánszláv eszmeiséget valló terrorszervezet két terroristája, robbanószerkezetekkel és lőfegyverekkel felszerelve, terrorcselekményt hajtott végre az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse és felesége ellen. És bár tudjuk, hogy ez a »támadás ugyan közvetlenül« a trónörökös pár »ellen irányult, valójában azonban a valóságos célpont az egész emberiség volt; minden egyes ember« (idézet dr. Martonyi János magyar külügyminiszter expozéjából). Erre a terrortámadásra válaszul az Osztrák–Magyar Monarchia kormányai – hasonlóan az Egyesült Államokhoz – ultimátumban követelte, a bűnösök kiadatását. Sajnálatos tényként kell megállapítani, hogy az Amerikai Egyesült Államok, a Francia Köztársaság és az Egyesült Királyság kormányai és népei a terrorizmus mellé álltak, katonai és politikai erejükkel a terrorizmust támogatták, azt a terrorizmust, amire Kuncze azt mondta, hogy »iszonyatos, tűrhetetlen, megbocsáthatatlan.« És csak Kovács Lászlóval együtt »szeretném újra megerősíteni aktualitása okán, hogy azok a politikusok, akik erre a gyalázatos akcióra magyarázatot próbálnak keresni, a terrorizmus oldalára állnak.«
Teljes mértékben egyetértünk Kovács Lászlóval, aki azzal érvelt, hogy »szükség van erre az összefogásra a bűnösök, az akciót előkészítő, megszervező, végrehajtó és azt bármilyen formában támogató személyek, mozgalmak, szervezetek, nem kormányzati és kormányzati erők azonosításához, felkutatásához és szigorú megbüntetéséhez.« Sajnálatos, hogy a történelem és a mindenkori napi politika nem osztja és nem teljesíti, teljesítette be Kovács László azon kívánalmát, hogy a büntetésnek olyannak kell lenni, »amely másokat is elrettent a terrorakcióktól.« Ha a történelem figyelemmel lenne Kovács László óhajára, akkor oly módon kellett volna megbüntetnie az Egyesült Államokat és társait, hogy ez a szeptember 11-i elkövetőket is elrettentse.
Ugyanakkor »ezért örülünk annak« – Balsai István MDF-es képviselővel együtt –, »hogy a példátlan terrortámadás után korábban soha nem tapasztalt morális tőkéhez jutott a világ közvéleménye és jutottak a világ kormányai.« Ez a morális tőke pedig nem más, mint annak az alapvető és mindenek fölött álló igazságnak e nappal – 2001. szeptember 11. – történő érvényesülése, hogy az elmúlt XX. század mindkét világháborújának erkölcsi győztesévé vált Magyarország, és a terroristák oldalán harcolt, az azokat támogató egykori győztes hatalmak pedig erkölcsi vesztesévé.
Annak ellenére, hogy ez a mindenekfölött – államok és érdekek – álló igazság és annak állandó keresése lehet a homo sapiense egyetlen elfogadható morális ténykedése, a homo politicust, mint egy speciális gerinctelen állatfajtát ez nem igazán érdekeli és érdekelte. Így hát az igazság keresés "Tartós szabadság"-ra váltva maradt, ami eddig is volt, vagyis a
"Végtelen gazság".
A pesti flasztert koptató polgár pedig Amerika ellenes vicceket gyártva nevet.
Budapest, 2001.10.07
Jegy.: A politikusoktól származó idézetek 2001. 09. 24.-i mondott beszédeikben hangzottak el.
✽ ✽ ✽
