»Tudom, hogy a Cassandrák szerepe hálátlan szerep.

De Te fontold meg, hogy Cassandrának igaza volt!«

(Kossuth Lajos)

✽ ✽ ✽

Az ókori görög szépséges királylányra szemet vetett Apollón. Hogy megszerezze Kasszandrát, a jövőbelátás képességével ajándékozta meg. Bár Kasszandra ezt megkapta, mégis elutasította Apollón szerelmét. A feldühített korrupt isten büntetésül azt rótta ki a hercegnőre, hogy jóslataiban soha ne higgyen senki.

✽ ✽ ✽

1.

A mi leghíresebb Kasszandránk, Kossuth Lajos 1867. május 22-én írja meg nyilvános levelét a Habsburgokkal kiegyezésre készülő Deák Ferencnek. Ebben megjósolja, hogy a »magyar hadsereg az osztrák birodalmi hadsereg kiegészítő részévé decretáltatik« és hogy Magyarország lemondva állami jogairól, olyan politika eszközév teszi, »mely szomszédainkat úgy nyugat, mint kelet felé ellenségeinkké teszi; a nemzetiségi belkérdés kielégítő megoldását« ellehetetleníti, és mindezen jogfeladások nemzetünket »többe mint veszélybe, halálba sodortatik«.

Természetes, hogy a kiegyezés pártiak, a Többiek, nem hittek neki! Valami „szélsőségességgel” akkortájt még Kossuthot nem vádolták, de sorról sorra cáfolni igyekeztek minden szavát.

Tudom lesznek olyanok, akik azt vetik ellenem, hogy a Kiegyezés meghozta gazdasági föllendülésünket, amire én csak azt válaszolhatom, hogy egy tál lencséért eladtuk, mint Ézsau, az elsőszülöttségi jogunk!

És a kiegyezett „magyar” király (Habsburg Ferenc Jóska) 1870-ben nem járult hozzá sem a mártírhalált halt gróf Batthyányi Lajos, sem Kossuth Lajos, sem II. Rákóczi Ferenc Vezérlő Fejedelmünk hamvainak állami temetéséhez. A „független” magyar honvédség tisztikarának rendeletileg tiltották meg, hogy ezeken részt vegyen.

1902-ben, a nem rebellis Mátyás király szoboravatására sem ment el, a meghívott és a nemzettel kiegyezett „magyar” király. Személyét Habsburg József Ágost főherceg képviselet, akinek érkezését azzal is botrányossá tették, hogy a magyarság által gyűlölt Gotterhaltét játszotta el a katona zenekar.

Aztán akaratunk ellenére belesodródtunk egy olyan világháborúba, amelynek vége több mint „veszélybe” – a „nemzetiségi belkérdés kielégítő" megoldásának hiányában országunk „halálba” sodortatott.

✽ ✽ ✽

2.

Aztán jött a rendszerváltásnak nevezett idő. Ennek a korszaknak a Kasszandráit a Többiek már a „szélsőséges” jelzővel igyekeztek önös érdekükben margón kívülre helyezni, tőlük mindenkit elriasztani.

1992. augusztus 20-án Csurka István megírta kasszandrai „dolgozat”-át, melyben azt írta, hogy az »amerikai támogatók, élükön az alapítványi formát öltő, korábban behívott Sorossal, nem sajnálták a pénzt a nagy cél érdekében. A megindult választási kampányban az SZDSZ-Fidesznek nagyságrendekkel nagyobb összegek álltak rendelkezésére. A sajtó őket futtatta, az MDF-et pedig akadályozta«. 

Csurkát követte egy másik „szélsőséges”, Zacsek Gyula, aki a Magyar Fórum 1992. évi szeptember 3-i számában terjedelmes írást közölt „Termeszek rágják a nemzetet, avagy gondolatok a Soros-kurzusról és a Soros-birodalomról” címmel. 

»Nézzék meg Orbán Viktor szerepét. A Soros Alapítvány évek óta öli bele a pénzt. A választások után főszerepet osztottak rá. (...) Ordenáré módon folyt az Orbán műsor a parlamenttől a TV-ig mindenhol. Egy fiatal gyereknek egy ekkora karrier nagyon tetszhet. Látszik, hogy élvezettel csinálja. Csak egy dolgot felejtett el: ebből a mókuskerékből tisztán, gerincsérülés nélkül kiszállni már nem lehet. Most már késő van ahhoz, hogy nemzeti értékeket és értékrendet támogató személyként jelenjen meg a Fidesszel, pártjával együtt.« – írta a „szélsőséges” Zacsek.

A Többiek pedig a nemzeti jobbnak tartott MDF-től a liberálisokon át a baloldalig, azonnal elhatárolódtak, antiszemitizmust kiabáltak, szélsőségesnek nyilvánították őket, gazembereknek, fasisztáknak, náci szimpatizánsoknak, hungaristának lettek minősítve. A Többiek némelyike, nevezetesen a Fidesz, MTI közleményben tiltakozott Csurka és Zacsek „sorosozása” ellen.

De – legyünk objektívek –, a Zacsek Gyulának az idézet utolsó mondatában látszólag nem volt igaza. Csak is látszólag, mert a „szélsőségességgel” elriogatottak bedőltek a Többieknek!

Majd jöttek a Soros plakátok hosszú sorban….

✽ ✽ ✽

3.

Egy évvel később botrányos jelenetek, Kasszandra jóslatok játszódtak le a magyar országgyűlés falai között. A „nemzeti” jobboldali kormány ratifikálás végett, benyújtotta a parlamentnek a magyar–ukrán alapszerződést. Az akkori Kasszandrák – Zétényi Zsolt, G. Nagyné Maczó Ágnes, Torgyán József, Dénes János, Király B. Izabella, Iván Béla, Miklós Árpád, Gerbovits Jenő, Kávássá Sándor, Prepelitzay István és Fodor István Attila – is mindenek voltak, csak úriemberek nem!

A Többiek mindent cáfoltak és állították, hogy »legtragikusabb végkifejlet pedig az lehet, hogyha fegyveres konfliktusba keveredik szomszédaival« – riogatott Király Zoltán. Vitányi Iván múltbéli „bűnök” elkövetésével vádolta a hazáját és a magyarságot, amiért szerinte »a birodalmi gondolat nevében magyarosítani akartak«, és a szerződést ellenző szélsőséges neonácikat azzal vádolta, hogy világégető »veszedelembe tudják dönteni Európát vagy az emberiséget«. A Fidesz pedig megállapította, hogy a »kisebbségi jogok tekintetében ez a szerződés példamutató, el tudjuk fogadni, és ezért a magunk részéről támogatni is fogjuk«.

Ma, 2017 szeptemberében, amikor ezt a kasszandrai „dolgozatot” írom, az ukrán parlament eltörölte a kisebbségek, köztük a magyar kisebbség anyanyelvű oktatását, mivel az ukránokkal kasszandrai jóslat ellenére

„kisebbségi jogok tekintetében ez a szerződés példamutató”.

✽ ✽ ✽

4.

2003-ban népszavazást tartottunk az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk okán. Az akkori Kasszandrák, ezt a csatlakozást a nemzeti függetlenség feladásaként, az ország gyarmatosításaként jósolták meg. Többek között a Csurka István vezette MIÉP és a Jobbik elődje, a Jobboldali Ifjúsági Közösség és a Budaházy György által vezetett Szabad Magyarországért Mozgalom és a Munkáspárt.

2000-ben a Többiek nevében, Orbán Viktor a parlamenti expozéjában ezzel biztatottminket: "Nekünk Európa történelmi önazonosságunk kérdése. Ezzel magyarázom azt, hogy Magyarországon, amikor szavazni kellett a NATO-hoz való csatlakozásról, akkor a részt vetteknek a 85 százaléka döntött a NATO-csatlakozás mellett remélem, nem lesz másképpen, amikor az Európai Unióhoz való csatlakozásról kell népszavazást tartanunk”.

Majd jöttek az Állítsuk meg Brüsszelt plakátok hosszú sorban….

✽ ✽ ✽

5.

Manapság is vannak „szélsőséges”, hálátlan szerepű Kasszandrák, és bár tudom, hogy a Kasszandrák szerepe hálátlan szerep. De Ti, és a Többiek, fontoljátok meg, hogy a Kasszandráknak volt mindig igazuk!

✽ ✽ ✽