Igen, szegényke nemcsak matematikát tanul, hanem környezetet is. Méghozzá kompetenciaalapút. Hogy ez pontosan mit is jelent, azt minden kutakodásom ellenére sem tudom pontosan megmondani. Egyébként ez a kompetenciaalapú akármicsoda is megérdemelne egy misét.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján a kompetenciákról ilyesmi olvasható:

Bizonyos kompetens okosok meghatározták, hogy milyen kulcskompetenciákra van szükség a sikeres élethez és a jól működő tudásalapú társadalom megteremtéséhez, melyben aktív szerepet szánnak az állampolgárnak és melyben minden egyes embernek képesnek kell lennie arra, hogy tisztességes munkához jusson a munkaerőpiacon. Méghozzá egy egész életen át tartó tanulás szemszögéből.

A fenti célok eléréséhez az általános kötelező oktatásban, a kodifikált vagy explicit tudás helyett a tanuló személyes és szociális kompetenciáiba beágyazódó, hallgatólagos vagy passzív tudás került előtérbe. A hangsúly inkább a folyamaton, mint annak kimenetén van, azaz inkább a tevékenységen, mint az ismereteken. És ezeket jól jegyezzük meg, mert még hivatkozni fogok rá a későbbiekben, mint elvárt oktatásmetodikai szempontokra.

A magyar módi

De hát a keresztény isten sincs három személyben, mert negyediknek ott van a divat, írta egy helyütt Mikszáth. Hogy ez mennyire igaz, azt ez a kompetenciaalapú oktatás is bizonyítja. Csak annyit szeretnék előre bocsátani, hogy a minálunk már igen régóta – évszázadokkal megelőzve az EU-t – él egy közmondás, miszerint a jó pap holtig tanul. És hogy mit kell tanulnia egy gyermeknek, azt meg Magyarországon már az 1868. évi XXXVIII. tc. is megmondta. Azaz erős a gyanúm, hogy az általában csak baromságokat kitaláló Európai Unió ismét felfedezte, csak más néven, a spanyolviaszt. Ami aztán számtalan, szerzőiknek jól fizető, e témakörben írt új tankönyvet, tudományos értekezést, cikket, stb. eredményezett.

Mindenekelőtt azonban tisztázni kell, hogy a magyarban két jelentéssel is bíró kompetencia szót, melyik értelemében használjuk. Mert ugyebár ott van a szakértelem és az illetékesség, melyek nem fedik egymást. Nem vitathatjuk, hogy a politikusokból alakult kormányok illetékesek az ország vezetésére. Ezt az illetékességet titkos és demokratikus választáson kapták, de semmilyen demokratikus és titkos választás nem teszik még őket szakértővé. Aztán, hiába szakértő egy vízvezeték szerelő, ha ő nem illetékes, mondjuk a Vízműveket érintő kérdésben nyilatkozni. Tehát egyezzünk meg, hogy a kompetencia kifejezést a szakértelem jelentés értelmében használjuk. Hogy a kompetenciaalapú, magyarul szakértelem-alapú és a kulcskompetencia, magyarul kulcsszakértelem mit jelenthet, azt még a Magyar Értelmező Kéziszótár sem tudja. Talán valamiféle divatos, idegenmajmoló képzavar lehet mindkettő.

A témakörben keletkezett divatos bölcsességek közül, Kádárné Fülöp Judité tetszett a legjobban. Ő ugyanis mindkét jelentés szerint is kompetens, hiszen 1969 óta dolgozik oktatáskutatóként, 1991-től az Oktatási Minisztérium tanácsadója, majd felmászva a szamárlétrán annak osztály és főosztályvezetője is lett. “Csak kompetens pedagógus tud kompetens diákokat nevelni!” – állapította meg egy interjúban, mely megtalálható az Interneten. Hát bizony ez így van! Ha a tanár nem szakértője tantárgyának (inkompetens) nem tudja azt oktatni. Mondjuk egy énektanár a fizikát. A mondat második részével ugyanakkor kissé bajban vagyok. Mert ugyebár nem azt mondta, hogy kompetenssé nevelni, hanem kompetens diákokat nevelni. Na már most, ha a diák a tantárgyban már szakértő, mint tanára, akkor mi értelme oktatni?

No, de nézzük meg mit tanul és miből tanul kompetensen a lányom a környezetismeret tantárgyából.

A mi kompetenciatudományos világunk

A “Mi világunk” című környezetismereti és kompetenciaalapú tankönyv az általános iskola 3. évfolyamos tanulói számára. Tankönyvé nyilvánítva a KHF/1177-13/2009 szám alatt. Írta dr. Mester Miklósné érdemes tankönyvíró. Lektorálta dr. Miskolczi Károlyné és dr. Tölgyesi József. Bírálta Pajor Katalin, dr. Dienesné Mesterházy Márta. Tudományos-szakmai szakértő dr. Szabó Péter, tantárgy-pedagógiai szakértő Bódi Edit, technológiai szakértő Ábrahám Julianna. Apáczai Kiadó Kft. 13. átdolgozott kiadás 2011. A könyv 2007. szeptember 5-én Magyar Termék Nagydíj kitüntető címet kapott.

Gratulálok!

Az em(e)lős marha

Az “Emlősök megfigyelése” cím (18. oldal) alatt ezt olvashatjuk: “Ha a vadonélő állatok megfigyelésére nincs lehetőséged ez nem baj. Egy házban, ház körül tartott emlőst még alaposabban tanulmányozhatsz”. A tanulmányozás után a tanulónak az a feladata, hogy adja meg a tanulmányozott állat nevét, testtömegét, testfelépítését.

Elképzelem, amint a 9 éves falun élő, és Dr. Mester Miklósné érdemleges tankönyvíró kompetenciaalapú tankönyve alapján oktatott gyermek, teljes egészében rábízva a választást, tanulmányozni kezdi a házuk körül tartott egyik emlőst, mondjuk egy tehenet. Mivel a szó szerint is emlősállat neve már adott: Riska, és a testfelépítését is kellően alapos kompetenciával felsorolja: 4 láb, törzs, tőgy, fej, rajta két fül, két szem, szarv és orr, valamint hátul egy állandóan legyeket kergető, csapkodó farok, már csak a testtömegének meghatározása van hátra. Sajnos szülei végzetes hibájából mázsálót nem tartanak az udvaron, így a gyermek kompetens fejlettségét rátermetten bizonyítva, rááll egy fürdőszobai mérlegre, leméri saját testsúlyát, majd karjaiba kapva a tőgyes tehenet ismét megméredzkedik. Végezetül a második mérési eredményből, kivonva az elsőt (látható, hogy megtanulta a kompetenciaalapú matematikát), máris beírhatja a tehén testtömegét, Dr. Mester Miklósné érdemleges tankönyvíró által feltett létfontosságú kérdéshez.

GaLibák és egyéb baromfiak

Nehogy azt higgyük, hogy minden élőlény kompetenciaalapú tanulmányozása ennyire súlyos, nehéz. A “Madárlesen” cím alatt (16. old.) az élőtermészet elmélyült és alapos tanulmányozására kompetenciálja (ezt a szót ne keressék sehol, én nyelvújítottam a szójáték kedvéért) a gyerekeket. Dr. Mester Miklósné érdemlegesen tankönyvíró az alapos tanulmányozás során azt várja el a 9 éves gyermektől, hogy figyelje meg a gyermek “élőhelyüket, hangjukat, táplálékukat, költésüket”, stb.

Természetesen a madárvilágot is meg lehet figyelni otthoni környezetben. Egy falusi gyermek olyan családi gazdaságban él, ahol tyúkokat tartanak, és csirkéket nevelnek. Mivel vitathatatlanul ezek is szárnyas madarak, a 9 éves gyermek a hangsúlyos folyamatról, mely fontosabb, mint a kimenet, azt állapítja meg, hogy ezek a madarak ketrecben élnek. Tojásokat tojnak, de utódaikról nem gondoskodnak. A csibék keltetését is az emberek végezik el egy keltetőgép segítségével. Táplálékuk, mindenféle zacskós táp, melyet a gazdaboltban lehet beszerezni.

Látható, hogy az explicit vagy kodifikált ismeretek hiányában, a hangsúlyos folyamat téveszmékhez vezet, bár kimenete (input = tyúk, output = csirke) helyes eredményre vezethet. Hogy ezt a hibát kiküszöbölje, a szerző, dr. Mester Miklósné felhívja a 3. elemisták figyelmét, követendő példát és használható útmutatást adva nekik, hogy “Konrad Lorenz (1903-1989) osztrák tudós az állati viselkedés kutatásának egyik megalapítója a madarak viselkedését hosszú ideig úgy tanulmányozta, hogy szinte együtt élt velük”.

Közli továbbá, hogy a madárvilág megfigyeléséhez szükségük lesz egy nagy nagyítású és nagy látószögű távcsőre. Egy jó minőségű 20x60-as Zeiss távcső már potom 1,9 millióért kapható is a szaküzletekben (http://www.arukereso.hu/tavcso-c3963/zeiss/20x60-s-p91947461/). Az érdemleges tankönyvírónk ezt követően, már csak arra buzdítja a kilenc esztendős gyermeket, hogy “Keres magadnak egy jól álcázott leshelyet”.

Így aztán egy másik 9 esztendős gyermek, akinek egyik szülője tartósan munkanélküli (manapság ez gyakori eset), és másik szülője minimálbéréből (ez még gyakoribb eset) tengődik a család, ki tudja honnan, és hogyan, szerez egy Zeiss távcsövet. Végtére is a feladat elvégzéséhez, és hogy a tudásalapú társadalom hasznos tagjává válhasson, erre szüksége van. Majd a gyermek, követve a tankönyvszerző utasításait – ha már Konrad Lorenz is megtette! – beköltözik egy jól álcázott leshelyre, és egy teljes éven át (hosszú ideig) onnan tanulmányozza valamely kiválasztott madár élőhelyét, hangját, táplálkozását, költését. Bajba csak akkor kerül, amikor a tudatlanul (explicit vagy kodifikált ismeretek hiányában) szervezett expedíciója során meg kell küzdenie a szúnyogokkal, kullancsokkal és egyéb rovarokkal, az időjárás szeszélyeivel, esővel, viharral, hóval és jéggel, fogmosással és tisztálkodással, stb. Valamint, amikor a madár elrepül, ki tudja hova, táplálékot keresni. A gyermeknek ilyenkor dönteni kell, hogy továbbra is a jól álcázott leshelyén lapuljon, vagy röpüljön az elszállt madár után? Gondolom, utána repült, hiszen neki is táplálkoznia kell.

A borzas Lizinka fodrásznak áll

A 14-15. oldalon “Virágos növények a vízben, vízparton” cím alatt viszont igen fontos, valójában explicit vagy kodifikált botanikai ismereteket szerezhet a gyermek. Mocsári gólyahír, mocsári lednek, borzas füzike, vidrafű, gyilkos csomorika, pénzlevelű lizinka, közönséges rence, kereklevelű harmatfű, zergeboglár és sövényszulák, sorolódnak a nevek a képek alatt. Melyekről, bár életem javát már megéltem, soha nem hallottam, de jól megvoltam nélkülük.

Buzdítottam is szép szóval lányomat, hogy akár egy egész életen át tartó tanulással is tanulja meg a hazánkban jószerivel már teljesen lecsapolt mocsarakban, és az ország területének 1,1%-t kitevő lápokban honos fenti ritka növények neveit. Mivel csak ezek ismerete teszi képessé őt arra, hogy tisztességes munkához jusson a munkaerőpiacon, akár mint női fodrász, akár mint cukrász, esetleg matematikus vagy balett-táncos.

És a zöldségek…

Az 56. oldalon az a kompetens kérdés, hogy milyen zöldségek teremnek a kertetekben? A 4. oldalon pedig, hogy milyen állatokat legeltetnek az emberek a lakóhelyed közelében?

Nos, mivel Móricka a belváros mindent elborító, személyes és szociális kompetenciáiba beágyazódó flaszterén él, meglehet, hogy az első kérdéshez beírta a “Mi világunk” című tankönyvet, a másodikhoz pedig, jobb talán nem jutván az eszébe: Dr. Mester Miklósné. Végtére is a hangsúly inkább a folyamaton, mint annak kimenetén van.

A megközelítő síkidomok atlasza

A geometria és a csillagászat tudományát forradalmasító kulcsszekértelmet, amely méltán fogja elnyerni a Niels Henrik Abelről elnevezett matematikai Nobel-díjat, azonban a 3-6. osztály számára a Mozaik Kiadó által kiadott “Környezetünk atlasza” nyújtja.

Az atlaszt összeállította Mészárosné Balogh Ágnes szakértő. Szakértő Makádi Mariann főiskolai docens, lektorálta dr. Karancsi Zoltán tanszékvezető főiskolai docens és dr. Pál Ágnes egyetemi magántanár. Kirendelt szakértők voltak Ábrahám Julianna, Farkas Klára és dr. Szenyéri Zoltán. Tankönyvé nyilvánítás száma: KHF/3523-14/2010. Mozaik Kiadó Szeged 2011. Ötödik kiadás.

Az atlasz 1. oldalán a Naprendszer illusztratív és színes képével találkozhatunk. Magyarázatként az alábbi “kulcskompetenciaalapú” tudományos meghatározást olvashatjuk:

Bevallom, bizonyára a mára már elavult és nem a korszerű kompetenciaalapú neveltetésem lehet az ok, hogy úgy emlékszem, hogy a kör a sík azon pontjainak összessége, melyek egy adott ponttól egyenlő távolságra vannak. Így aztán, ha eme pontok közül, egyeseknek kisebb vagy nagyobb a távolsága, mondjuk, ha két adott ponttól mért távolságaik az összege állandó, akkor megközelítőleg sem beszélhetünk körről, hanem ellipszisről. Hát még a már 400 éve közismert Kepler I. törvénye okán, ami kerek-perec (kodifikált vagy explicit) – és nem megközelítőleg (hallgatólagos vagy passzív) – kimondja, a bolygók ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül és a Nap a bolygópálya ellipszisének egyik gyújtópontjában áll.

Bár az is lehet, hogy Kepler is inkompetens volt. Nem úgy, mint Mészárosné Balogh Ágnes szakértő. Makádi Mariann főiskolai docens, dr. Karancsi Zoltán tanszékvezető főiskolai docens, dr. Pál Ágnes egyetemi magántanár, Ábrahám Julianna, Farkas Klára és dr. Szenyéri Zoltán.

Eljöhet még az, az idő, hogy kiderül, valójában a Föld mégis lapos, továbbra is egy helyben áll, valamint a Nap forog, amint láthassuk aztat, a Föld körül, mondjuk megközelítőleg trapéz alakú pályán. Ugyanis ezzel az erővel az alábbiak is megközelítőleg kör alakú síkidomok lehetnek: a téglalap, a négyzet, a rombusz, a trapéz. Ja, és a háromszögek, melyek megközelítőleg négyszögek, hiszen csak egy szög az eltérés! Végtére is minden, csak megközelítés és megközelítőlegesség körkérdése.

Beláthatjuk, hogy csak az ilyen kulcskompetenciák lehetnek egy jól működő tudásalapú társadalom megteremtésének az alapjai.

A görbült tér felfedezése ehhez képest kismiska volt. Amin nem is csodálkozhatunk, hiszen még az is kiderülhet előbb vagy utóbb, hogy ez a görbült tér a valamely “kulcsszakértelem” folytán nagy vonalakban, megközelítőleg sík, illetve egyenes.