A diktatórikus 1967. évi Munka törvénykönyv szerint a dolgozónak a hetenként járó egy pihenőnapnak vasárnapra kellett esni. Ettől csak a megszakítás nélküli, idényjellegű és közlekedési vállalatoknál lehetett eltérni. Az 1891-es törvénycikk szerint is az ipari munkának vasárnap szünetelnie kellett. Kivételt képeztek itt is azok az iparok, melyeknél félbeszakítás lehetetlen volt, vagy a folytonos üzemben tartást a fogyasztó közönség vagy a közforgalom igényelte.
Az 1992-es Munka törvénykönyv pedig úgy fogalmazott, hogy a vasárnapi kötelező pihenőnap elvételét a rendeltetése szerint működő munkáltatónál engedte meg. Ez a szabály azóta felhígult, és a munkáltató kényére-kedvére, extraprofitjának növelése érdekében rendelheti el a vasárnapi munkavégzést.
Medgyessy anno még, mint jelölt, 2001-ben azzal kampányolt, hogy ők visszaadják a Fidesz által elvett vasárnapot. De kormányra kerülésük után úgy jártak el, mint az okos lány a mesében, adták is meg nem is. A KDNP ezért még 2007-ben elindította a Szabad vasárnapért című mozgalmát, melyhez a Fidesz is csatlakozott. A KDNP által még 2009-ben elkészített jogszabályt azonban az előző parlament nem tárgyalta. Mostani kormányra kerülésük után (Fidesz-KDNP szövetség) pedig mintha nagyvonalúan elfeledkeztek volna róla, mígnem a Jobbik majdnem teljesen azonos szöveggel benyújtotta helyettük a törvényjavaslatot.
Természetesen a Jobbik javaslatát a parlament Fideszes és MSZP-s tagjai elutasították, a KDNP pedig tartózkodott saját javaslatának elfogadásától. Így aztán a KDNP újból benyújthatta az előző ciklusban nem tárgyalt és a mostani ciklusban a Jobbik által ismét benyújtott, de saját maga által is leszavazott javaslatát.
Ha valaki ezt nem értené, én ugyan nem tehetek róla! Forduljon Harrach Péterhez. Legfeljebb csak annyi mondhatok neki, már a rómaiak is megmondták kell a cirkusz a népnek, ha már kenyeret nem adunk nekik.
A ki tudja hányadszor benyújtott törvénymódosítás okán megszólaltak a vasárnapi munka haszonélvezői is. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének - hogy mitől magyarok ezek a gyakran külföldi gyáriparosok, azt még nem tudtam kideríteni - egyik alelnöke, Rolek Ferenc a szabad vasárnapért elindított jogalkotással kapcsolatban december 29.-én úgy nyilatkozott, hogy ez akár több tízezer munkahely megszűnését is veszélyezteti és rontja a versenyképességet. Álláspontja szerint az "Európai Unióban sem kizárt ugyanis a vasárnapi munkavégzés, az unión kívül pedig szinte fel sem vetődik a kérdés". Lássuk be, igaza van. Franciaországban az IKEA-t vasárnapi nyitva tartásért, vagyis munkavégeztetésért 2008-ban csak 700 ezer dollárra büntették (120 millió Ft.), annyira, ami meghaladta a hazai teljes egyévi munkaügyi bírságok teljes összegét.
Ami pedig a világ többi részét illeti, a nem keresztény Ázsia, Afrika vallási előírásainak megfelelően természetes, hogy nem vasárnap tartja a heti pihenőnapot.
Nos nézzük meg, hogy ki is ez a Rolek Ferenc? 1978-ban végezte el a kommunista kiáltvány szerzőjéről, Marx Károlyról elnevezett közgázt. Ezt követően az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetében alapozta meg a karrierjét. Innen a Országos Tervhivatal központjába avanzsált, ahol bizonyára mint megbízhatatlan kapitalista szimpatizáns és az nemzetközi imperializmus ügynöke egyre feljebb jutott a szamárlétrán.
Úgy kellett nekünk!
És hogy ez nem rémálom, mi sem bizonyítja jobban, hogy a kapitalizmusra történő áttérésünkkor, 1990-ben exponenciálisan ívelt fel pályája, 1990-92-ig ugyanis a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkárává, illetve közigazgatási államtitkárává nevezték ki. Mivel ez a közfeladat nem hozott kellő mennyiségű manit a konyhára a verseny – vajon milyen verseny? – szférában helyezkedett el.
1993-tól a Millennium évében alapított Tungsram igazgatói székében landolt. Tevékenysége idején vette be a General Electric a hazai ipar fellegvárát. Innen a Budapest Bankhoz igazolt, ahol minden vasárnap, mint vezérigazgató bizonyára éhbérét (az egy fogyasztási egységre jutó létminimumot el nem érő minimálbérért) dolgozik. Így aztán vasárnaponként ő sem tud egy asztalhoz ülni ebédelni a családjával a rózsadombi Vend utcában, hanem kénytelenek esetleg mondjuk a Gundel népkonyháját igénybe venni.
Hogy felettesei kegyét elnyerje, kénytelen szegény társadalmi munkában mindenüvé befurakodni, így alelnökösködik a Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségében, elnökségi tag a Nemzeti ILO Tanácsban és a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságában (magyarul multik) és még elnöke jó néhány alapítvány kuratóriumának is.
Mivel cégénél csak kizsákmányolják, és érdemeit nem fizetik meg, kénytelen volt szegény másodállást is vállalni, 2006 óta a GE Consumer Finance dél-nyugat európai HR vezetőjként, némi éhbér pluszért.
Ezekből is látható, hogy szegény éjt-nappallá téve naponként akár 48-72 órát is gürcöl.
Vagyis, ha bevezetnék a szabad vasárnapot Feri gyerek, rögtön a Vend utcán találná magát a többi 10 ezerrel együtt. Ámbátor lehet, hogy a békásmegyeriek, akik nem a Rózsadombon laknak, örülnének neki.
Pedig ez a Feri gyerek, mindig belesimul a főnökei kívánalmaiba. 2009.09.18-án egyenesen bűnnek nevezte a távhő áfája csökkentésének szándékát. Beláthatjuk a részvénynek még sem lehet áfája és osztalékok magas mértéke, az extraprofit is kizárólag csak nemzetgazdasági haszonnal jár. Most pedig november 2.-án abbeli véleményének adott hangot, hogy a nyugdíj korhatár emelése azért szükséges, mert ez javítja az idősebb munkavállalók elhelyezkedését. Azokét, akiket jelenleg előszeretettel rúgnak ki a gyáriparosok, mert a fiatalabb munkavállalónak kevesebb bért kell fizetni.
Mindenesetre alávaló gazember, aki kétségbe meri vonni a hazai és nem hazai gyáriparosaink önzetlenségét, szociális érzékenységét, és társadalmi szerepvállalásaiknak fontosságát. Ez évben például igen szép példáját adták a hazai és nem hazai gyáriparosok az árvízkárosultak megsegítése érdekében. Gyűjtést szerveztek és az erdélyi árvízkárosultaknak 20 ezer eurót (á/290 forinttal számolva 5 800 000 Ft.) valamint 20 tonna cementet (nagykereskedelmi áron 710 Ft/25 kg, azaz 568 000 Ft.) gyűjtöttek. A BAZ megyei árvíz miatt a felsőzolcaiaknak 10 millió forintot és 40 tonna cementet (nagyker áron 1 136 000 Ft.), erdőhorvátinak pedig 5 millió forint és 60 tonna cementet (nagyker áron 1 704 000 Ft.) kuporgattak össze nehezen megkeresett osztalékaikból. Mivel a nehéz sorsú gyáriparosokat, ahogy azt Futó Péter elnökük mondotta volt: „mélységesen megrázta őket az árvízkárosultak helyzete”.
Ha még tudok összeadni ez bizony összesen, komoly 24 millió forint.
A 100 leggazdagabb hazai közül - akiknek a 2010-ben az összes vagyona 1763,5 milliárd Ft. volt - az MGYOSZ elnökségében csak öten vannak érintve: Futó Péter elnök (4,6 milliárd Ft.), Széles Gábor tiszteletbeli elnök (73,5 milliárd Ft.), Felcsuti Zsolt alelnök (27 milliárd Ft.), Lakatos Péter elnökségi tag (29 milliárd Ft.), és Pintér Zoltán elnökségi tag (12,5 milliárd Ft.). Ötüknek összesen 146,6 milliárd forint.
Ha ezek után még mindig tudok összeadni, a mélységesen megrázott gyáriparosaink bizony összesen komoly 24 millió forintot adakoztak össze!
A túlfizetett, ezért a szegény gyáriparosokat teljesen tönkretevő, a szabad vasárnap miatt a szakadék szélére sodró és ezért kényszerű kirúgással megfenyegetett munkavállalók pedig a telefonos segélyhívón, a BAZ megyei árvíznek csak az első két napján 105 milliót. (A teljes összegről nincs információm.)
Gondolom most már érthető, miért ellenzik a hazai és nem hazai gyáriparosaink a vasárnapi pihenőnapot.
