Nem tudom, hogy más népek történelmében is van-e oly sok titok övezte halál, mint a milyenékben, de nálunk sok emberben megfogalmazódik a kétség, hogy szeretett történelmi személyének halálát, talán nem is jogosulatlanul, megkérdőjelezze. Kezdve Attilától, Szent Imre hercegen, Hunyadi Mátyáson, Zrínyi Miklóson, Széchenyi Istvánon, Teleki Lászlón át Teleki Pál haláláig. Nem lehet véletlen, hogy a hivatalos verziók mellett más vélelmek, szóbeszédek is lábra kaptak. A néplélek nem tud belenyugodni szeretett nagyjainak elvesztésébe. A fentiek közül 3 volt lőfegyverrel elkövetett „öngyilkosság” és éjjel. Közülük kettőt boncoltak fel – Széchényi Istvánt és Teleki Lászlót –, hogy ennek során is tisztázzák, amit tisztázni lehet. Kettő pedig 7-ről 8-ára virradó éjjel történt és áprilisban, Széchényi István és Teleki László.

Itt kell hálás szívvel köszönetet mondani Hatos Gézának, aki a múlt század 60-as éveiben kutatta fel (1) a Teleki László halálával kapcsolatos dokumentumokat a Fővárosi Levéltárban. Majd közzé is tette azokat. (2)

✽ ✽ ✽

1861. május 8-án reggel fél 8-kor Teleki Gyula (3) levélben értesítette, Pest városa rendőrfőkapitányát, Thaisz Eleket, hogy gróf Teleki Lászlót reggel lőtt sebbel holtan találták hálószobájában. Valamivel később megérkezett Anday Károly jószágigazgató is Gyömrőről és szóban bejelentést tett.

Teleki Gyula egy emeleten lakott Teleki Lászlóval és Teleki Sándorral (4) a Szervita téri Teleki ház II. emeletén. A házat az 1870-es évek elején átépítették III. emeletesre, majd a II. világháborúban megsemmisült. A kétemeletes házban lakot még Teleki Domokos (5), továbbá Tisza Kálmán (6) és testvére, Tisza László (7). Mindketten unokaöccsei voltak, édesanyjuk Teleki Julianna volt.

Thaisz Elek a város tiszti főügyészével, Thanhoffer Károllyal és Flór Ferenc városi főorvossal együtt azonnal kiszálltak a Teleki házba. Később hozzájuk csatlakozott Kovács Sebestyén Endre, a Rókus kórház sebész főorvosa – aki mellesleg a Teleki házban is lakott –, Kirner József pesti puskaművest és Mayer György fényképész.

Alig telt el egy óra: reggel fél kilenckor a hivatalos eljárás már megindult. Pontos helyszínleírást készítettek, amit Mayer György fényképésszel dokumentáltattak is. Mayer a szoba két sarkából egy-egy térhatású felvételt készített, ami a magyar kriminalisztikában forradalmi tett volt. A képeket a Nemzeti Múzeum őrzi. A leírás és a fényképek alapján pontosan lehetett rekonstruálni a helyszínt.

✽ ✽ ✽

A ház lakói közül azonban csak Bredán Andrást (Teleki László) és Víg Mihályt (Teleki Gyula) inasokat, Fritscher József házmestert, és család tagjait, Teleki Gyulát és Sándort hallgatták ki. Továbbá jelentkezett egy Nagy Imre nevű boltőr, aki a Szervitatéren töltötte az éjszakát. Én még találtam egy Tisza Lászlótól származó levelet, melyet a Vasárnapi Újság közölt 1861. május 19-én. Ezekből a 7-én és 8-án hajnalig történt események az alábbiak szerint alakulnak.

1. Inasa 8 órakor ébresztette. (Bredán András inas)
2. Nem tudni mikor ment el hazulról és hol tartózkodott napközben.
3. Délután a Nemzeti Körben volt és ismerőseinél (Teleki Gyula)
4. 15 óra 30 tájban érkezett haza, kávét kért és leült írni (Bredán András inas)
5. 19 órakor már otthon volt és a Teleki Gyula lakásába nyíló ajtót magára zárta. (Teleki Gyula)
6. 19 óra után nála volt Teleki Gyula és Tisza Kálmán. (Teleki Gyula)
7. 20 és 20 óra 30 Tisza Kálmán látogatása (Bredán András inas)
8. 23 óra teát vitt be neki az inas és lehúzta a csizmáját, majd távozva bezárta a lakásba vezető ajtót. (Bredán András inas)
9. 23 órakor még meglátogatta Teleki Sándorné (8). (Tisza László)
10. Közelebbről meg nem nevezett férfia 24 óra tájban érkeztek haza. Teleki Gyula szobájába az ajtó alatt gyertyafény látszott. (Tisza László)
11. Teleki Gyula éjfél után érkezett haza. Az ajtó alatt gyertyafény látszott, de sem zaj, sem neszezés Teleki László szobájából nem hallatszott. (Víg Mihály inasa)
12. Éjjel 1 órakor érkezett haza Teleki Gyula (Fritscher Mária házmesterné)
13. „Éjjel egy óra tályban láttam, hogy Gr Teleky féle háznál egy magasas termetű magyarosan öltözködött úri ember hosszú ideig csengetett míg szerintem 1/4 kettőkor bebocsájtatott.” (Nagy Imre boltőr)
14. Fél kettőkor „gr. Teleky házból egy szokatlan hangos csattanást hallottam, amelynek folytán azonnal a Teleky házhoz szaladtam.” (Nagy Imre boltőr)
15. Teleki Domokos Zsiga nevű inasát, aki ura megbízásából vonaton elutazott a házmester engedte ki hajnal 4-kor. (Fritscher Mária házmesterné)
16. Gyógyszerekért ment az inas Gyömrőre. (Fritscher József házmester)
17. 8-án Teleki László Gyömrőre akart utazni (Tisza László)
18. 8-kor riasztotta a ház lakóit Teleki inasa (Tisza László)
19. Lövést nem hallottak. (Teleki Gyula, Víg Mihály, Bredán András, Tisza László)

A felsoroltakból azonnal látszik, hogy részint egymásnak ellentmondanak, például hányan érkeztek éjfél után haza, ha Nagy Imre hallott lövésre utaló csattanás, a házban lakók miért nem? Tisza László azon információja, hogy Teleki 8-án Gyömrőre akart utazni, eleve hihetetlen, hiszen erre a napra lett kitűzve Deák Ferenc feliratának benyújtása, tehát Deák beszéde, amire Teleki is készült. Vélhetőleg Teleki Domokos inasának Gyömrőre küldése következtében jött fel Anday Károly jószágigazgató Thaisz főkapitányhoz

✽ ✽ ✽

A kiszálló hatóság elsőként a helyszínt rögzítette, amit Mayer György fényképeinek felhasználásával az alábbi rajz szemléltet.

1. íróasztal, 2. ülőke, 3. kis asztal, 4-6. 3 db utazó bőrönd, 21. Teleki Gyula lakásába nyíló ajtó, 7. ruhásszekrény, 8. mosdóasztal, 9. kályha,18. Kosár, 10. ruhafogas, 11. vetett ágy, 12. éjjeli szekrény, 13. pamlag, 14. asztal, 15. és 17. székek, 19. nyitott pisztolytáska, 16. pisztoly, 20. nappali szobába nyíló ajtó

A továbbiakban részletesen felsorolják, hogy mit találtak a 14-es számmal jelzett asztalon: „van egy fekete tácza, rajta üres theás ibrik, egy csésze félig theával, egy kis tányér néhány darab czukorral ezen asztalon van továbbá egy szivar láda, gyufaskatula, egy fejérnyelű tollkés és Gf Hadik Gusztáv látogatási jegye, az asztal végén egy nyitott pisztoly szekrény teljes pisztoly készlettek két pisztolyra az egyik pisztoly üresen benne hever.”

A pisztolykészletet, Teleki Gyula közlése alapján, még Bécsből történő elbocsájtása után, ott Bécsben vette. Én valószínűnek tartom, hogy se nem önvédelmi, se nem öngyilkossági szándékkal, mivel ahhoz egy pisztoly is elég lett volna. A párbajpisztolyokat, Teleki László párbajozó szenvedélyével magyaráznám.

1830. szeptember 14-én Pozsonyban párbajt vívott egy nevében nem ismert némettel, akit súlyosan megsebesített. Ő maga a karján kapott sebet. 1837 nyarán bejárta Erdélyt. Ez idő alatt megvívott néhány párbajt; többek között Fogaras várának kapitány-parancsnokával, akinek arcát keresztül lőtte és végül 1850 és 1852 ősze között levélben, majd újságközleményekben hívja ki párbajra Haynaut, aki azt gyáván nem fogadta el.

Pontosan rögzítették Teleki holtestének helyzetét. Lábbal az ágy és az éjjeliszekrény irányába, attól 2 és fél lábnyira, fejjel pedig Teleki Gyula lakrészébe nyíló ajtó felé. Ami még igen lényeges a test helyzetében, az az, hogy a „jobbkeze mutató és hüvelykujjai a jobb csípő felett a nadrág szíj alá van dugva a többi ujjak egyenesen kinyújtván; a balkéz ujjai kevéssé hajlottak kivévén a mutató ujjat, mely egyenes irányban volt, ezen kéz a bal mellnek szívtáján nyugodott.”

Ebből pedig csak az következhetett, hogy álló helyzetben az éjjeliszekrény irányába fordulva, bal kézzel lőtte meg magát. Ezzel csak egy baj van, hogy akkor hogy kerülhetett a fegyver a jobb lába mellé? A ruházatán, illetve a padlón talált vérfoltokat is pontos lajtromba szedték és csak utólag, amikor 16 órakor a boncolásra elszállították, derült ki, hogy teste alatt, „a test dereka alatt a padolaton nagyobb mennyiségű aludt illetőleg elszáradt vérnyom észleltetett.”

Ez viszont megkérdőjelezte, a szemlebizottság megállapítását, hogy álló helyzetben volt, ugyanis ebben a helyzetben mivel a lövedék nem hatolt át a testén, nem kerülhetett volna vér a dereka alá. Joggal tételezzük fel, hogy Teleki a 15-ös számmal jelzett székben ülve töltötte meg a fegyvert. Ott volt a pisztolydoboz. De vajon miért állt fel innen és ment be a sarokba, az éjjeliszekrény elé, hogy ott kövesse el az öngyilkosságot? Nem lett volna ha nem is célravezetőbb, de egyszerűbb azonnal ott, abban a székben agyonlőni magát, amiben ült, amikor megtöltötte a fegyvert? Hogy valaki bedugja a hüvelyk ujját a nadrágszíj alá az elképzelhető, de miért dugta be a mutató ujját?

✽ ✽ ✽

A boncolás megerősítette, hogy Telekit baloldalról és fentről lefelé érte a lövés. Bár szöget nem adtak meg, a mellkas 5. és 6. bordája között testébe hatoló lövedék átfúrta a bal szívkamrát, a alatta levő rekeszizmot és a gyomor felső görbületét, majd az első ágyékcsigolya mellett állt meg. A boncolás során azt is megállapították, hogy a gyomorban volt emésztetlen ételmaradék.

Sajnos senki nem említette, hogy vacsorázott volna és ha igen, mikor. Ugyanis átlagban a gyomorból 3-5 óra alatt távozik a táplálék. Vélhetőleg vacsorát nem, mert akkor nem teát említett volna és mivel az inas ezután már nem ment be, a vacsora tányérjának, evőeszközöknek ott kellett volna lenni az asztalon, de ezeket a szemlejegyzőkönyv nem említette, csak a teáscsészét és egy tányérkán cukrot.

Vagyis feltételezhetjük, hogy vacsoráját 23 óra előtt fogyaszthatta el. Figyelemmel a gyomortartalom minimális 3 órás és maximális 5 órás távozásra, a halál időpontja 24 óra és hajnali 3 között következhetett be. Teleki Gyula 1 óra tájban, Nagy Imre szerint negyed kettőkor érkezhetett haza, és fél kettőkor hallotta a lövésnek vélt csattanást. Víg Mihály inas vallomása és Tisza László levele alapján gyertyafény világlott át a szobájából az ajtó hasadékán át, de zajt, neszezést nem hallotta. Teleki Domokos 4-kor ment le Gyömrőre.

A lövedék kb. 40-45 fokos haladási iránya azt feltételezi, hogy a kb. félkiló súlyú és 40-45 cm hosszú fegyvert csak a kar vállmagasságába emelésével és figyelemmel az alkar 30 cm-es hosszára a csuklónak jelentős fokban, minimum 90°-ban kellett volna visszafelé fordulnia. Ha viszont nem szabályosan tartva azt a tenyerében, hanem annak markolatát kifelé tartva fogta meg, ebben az esetben a hüvelyk ujjával süthette el a ravaszt. Ez viszont eléggé labilis tartás, nem biztos, hogy oda talál, ahova akar. Nincs rá bizonyítékom, csak a teljesség igénye miatt említem meg, hogy egy ülő embert, egy vele szemben állótól származó lövés is ehhez közeli szögben hatolna be a testébe.

2011-ben a Nemzeti Múzeum tartott egy Teleki kiállítás, aminek alkalmával Hegyi István fegyverszakértő vezetésével szemléltették, hogy egy korabeli elöltöltős pisztolyból kilőtt golyó és a pisztolycsőből kiáramló gáznyomás, textílián, sertésoldalason és bőrön áthatolva, a testbe rengeteg szennyeződést vitt be. Teleki László boncolásakor a jegyzőkönyvben ilyesmiről nem tettek említést. Nagy a valószínűsége annak, hogy Teleki László holttestét eredeti helyzetéből elmozdították. A kérdés csak az, hogy kik és miért? Ha ezek a házban élő rokonai voltak, vagy esetleg Kovács Sebestyén Endre orvos, miért hallgatták el? A jegyzőkönyv miért nem rögzítette ezt? Ha elmozdították, akkor lehet, hogy az, aki elmozdította az dugta be a két ujját a nadrágjába? És, ha igen, miért?

✽ ✽ ✽

Ráadásul már május 8-án, tehát szinte azonnal, Thaisz Elek főkapitány vezette rendőrség elfogott egy embert, aki Tury Mihály névre hallgatott. Tury Mihály, aki 42 évesnek, reformátusnak és hajdúszoboszlói születésű 48-as ezredesnek mondotta magát. Közbevetőleg meg kell jegyeznem, hogy ilyen nevű ezredesről nem tud a történelemtudomány, nevezetesen Bona Gábor nem ismer ilyen tisztet, viszont zsebében egy Egyesült Államokbeli útlevelet találtak. Thaisz Turyt június 1-jén szabadon engedte, mert, amint azt Mailáth György országbírónak július 13-án kelt levelében (9) írja a „gyanú a további nyomozás folytán tökéletesen eloszlattatott." Ezen az egy levélen kívül a levéltárakban más forrást nem találni, sem személyéről, sem a vele kapcsolatban lefolytatott nyomozásról.

Ha már Thaisz Elek főkapitánynál tartunk, azt sem hallgathatom el, hogy 1861-től lett Pest főkapitánya. Kossuth Lajos egy jegyzetében, hogy Komáromy György 1862-ben fegyvereket csempészett be Magyarországra, ebbe bevonva Thaisz Eleket is, aki azonban a fegyverszállítmány feladta az osztrák hatóságoknak. 1849-1860 között Thaisz fizetett besúgó volt. (10) Thaisz viselt dolgai azonban már egy külön megírandó történet.

✽ ✽ ✽

Az öngyilkosság mellett érvelők sok indokot hoznak fel, amivel alátámasztják az öngyilkosság elkövetését.

Megszegte Ferenc Józsefnek adott szavát. Ugyanis amikor őt a szász rendőrség kiadta az osztrák hatóságnak, Ferenc József magához kérette és állítólag szavát vette, hogy felhagy az uralkodóház elleni politizálással. Lónyai Menyhért, aki Deák párti lévén ellenfele volt Telekinek, naplójában elmondja, hogy mi hangzott el Ferenc József és a fogoly Teleki László között. Állítólag a császár hidegen fogadta és ezt mondta természetesen németül neki: „Tudomásom van mindarról, amit Ön tizenegy év óta külföldön személyem és udvarom ellen tett. Tudom, hogyan lépett fel ön minden alkalommal eltökélt ellenségemként. Megbocsátok Önnek. Az országon belül tetszés szerinti helyre távozhat, de egyelőre tartózkodjon minden politikai tevékenységtől.” Teleki erre azt kérdezte, hogy „A törvényes téren is?” – „Igen, egyelőre!” – hangzott el reá a felelet. Lónyai elbeszélése alapján Teleki az ajtóból még visszafordult „Bocsásson meg Őfelsége, ha nem áll módomban köszönetet nyilvánítani.”

Nemtelen támadások érték elfogásával és szabadon engedésével kapcsolatban, ami azzal magyarázható, hogy a távollétében halálra ítélt Telekit Ferenc József szabadon engedte. Ezek azonban elfeledkeztek arról, hogy Teleki elfogása és kiszolgálása nagy nemzetközi felháborodást váltott ki. Tény és való, hogy elfogása miatt az emigrációban élők között tartottak attól, hogy Kossuth megbízásából kidolgozott titkosírás kulcsát megszerezték az osztrákok. Sajnos Irányi Dániel odáig is elment, hogy azzal is meggyanúsította, hogy szászországi elfogása kicsinált dolog volt. Ismét Lónyai Menyhért naplójára kell hivatkoznom, amelyben Lónyai közli, hogy Teleki levélben hatalmazta fel Lukáts Móric barátját, hogyha valaki azt állítaná, hogy ő bármit is ígért, nevébe provokálja, azaz hívja ki párbajra.

A szemle során megállapították, hogy a lőpor meggyújtására szolgáló lő kupakokból, melyek 250 darabot tartalmaztak egy dobozban, csak 230-t találtak, tehát Teleki rendszeresen gyakorolhatta a céllövést.

Végül az is szóba került, hogy látva Deákkal szemben alulmaradását, ez vezetett öngyilkosságához. Ez azonban végkép nem igaz. Mondhatnám azt is, hogy a közhangulat Teleki keményebb határozati javaslatát támogatta, a Deák-féle felirati javaslattal szemben.

Széchenyi István halálának egyéves évfordulóján, április 8-án az egyetemi ifjúság soha nem látott ünneplésben részesítik. Éjjel hosszú menetben lakására kísérik és nádorjelölté történő kijelölését követelik. Április 9-én Teleki László este a Nemzeti Színházban megnézte Offenbach Eljegyzés lámpafénynél című operettjét. A rögtönzéseiről közismert Szerdahelyi Kálmán észre véve Telekit a nézők között az alábbi rögtönzést mondta:

„Igyunk azon férfiakért
A kik védik szent ügyünk,
Különösen pedig azért
Kit Drezda fogott nekünk!”

Drezda nyílt utalás volt Teleki László elfogásának helyszínére, amit az osztrákoknak történő kiadatása követett.

Deák engedékenyebb és Teleki 48-asabb magatartása között az első összecsapás az volt, hogy Budán tartsák-e meg az országgyűlés megnyitását, ahová Ferenc József összehívta, vagy Pesten a 48-as események kultikus színhelyén, a Nemzeti Múzeumban. Deák követői komoly agitációs tevékenységet is folytattak álláspontjuk érdekében. Telekit azzal is megvádolták, hogy minden áron, még a hazánk egysége és nemzetiségi érdekeink rovására is forradalmat akar. A pesti emberek, pedig nem engedvén a 48-ból 5-én a belvárosba népgyűlést hirdettek falragaszokkal a piaristák udvarába.

Lónyai írja a naplójában, hogy lehettek vagy hatvanan, akik Deákot követték és átmentek Budára. Figyelemmel, hogy erre az időpontra 296 képviselői megbízólevél érkezett be, ez a 60 fő a képviselők 20%-a volt. Megindult a politikai harc a parlamenti pozíciókért is. Kezdetben mindkét fél egyetértett abban, hogy Ghyczy Károly legyen a parlament elnöke. A cél inkább az alelnöki pozíció megszerzése volt, ugyanis az április 6-i budai megnyitóra Ghyczy nem ment el: „mert fel nem mert jönni, igen gyengének mutatá magát” – mondták róla a Deákot követők még aznap este összejövetelükön. Vagyis azok voltak az erősek és bátrak, akik nem mertek konfrontálódni a császárral! Ennek ellensúlyozására Lónyai Menyhért alelnökké történő megválasztását tűzték ki célul. Az 1861. április 17-én megtartott szavazáson, Ghyczy Károly 240 szavazatot kapott. Az alelnöki poszt betöltése viszont nem csak a Deák követők vereségét, hanem Lónyai Menyhért személyes kudarcát is jelentette. Alelnöknek a Teleki csoportosuláshoz tartozó Tisza Kálmánt választották meg 131 szavazattal, Lónyai pedig csak 13-t kapott.

A végső nagy csata 8-án délelőtt lett volna. Erről a napról így írt Jókai Mór: „Az ülés, melynek fénypontját Deák Ferencz korszakot alkotó nyilatkozványa képezendé, tíz órára volt kitűzve, s daczára annak, hogy a Múzeum udvarára sem lehetett jegy nélkül bejutni, a karzatok már kilencz órakor túltömve voltak a pesti közönség színével s a vidékről e napra fölsereglett ünnepélyes alakokkal. A hírlapírók karzatai is telve, s a tanácskozási terem szárnyai a felső tábla tagjai által elfoglalva.” (11)

A sors azonban közbeszólt. Teleki László halála miatt, Deák Ferenc Feliratának tárgysorozatba vételéről csak 1861. június 5. 10 órakor tartottak meg a szavazást. A szavazás eredménye Deák Ferenc feliratos javaslatára 155 igen és 152 nem szavazat érkezett. 14-en nem szavaztak. A Deák Ferenc által összeállított javaslatot pedig ízekre szedték. Minden bekezdéséhez módosítások érkeztek, melyekről a ház egyenként szavazott. Nem szándékozom ezt ismertetni, de azt feltétlen, hogy Deák Ferenc feliratában „Fölséges Császár és Király!” helyett a Teleki László eszmeiségét tovább vivő Tisza Kálmán módosítását fogadták el: „Fölséges Úr!” Apró kis differencia, mégis jelentős distancia!

Jósika Miklós már 9-én levelet írt Kossuthnak melyben kétségeinek ad hangot: „Hiszed a te t. barátom, hogy Teleki épen azon napnak hajnalán ölte volna meg magát, melynek folytában a Deák Ferencz tudományára nézve hatni akart, s az által magát előttünk az emigratio előtt is mint változhatatlan elvűként kitüntetni. Én nem hiszem! Meggyilkolták."

És nagyon nehezen képzelhető el, hogy ne búcsúzott volna el, akár pár sor erejéig is, a 20 éve tartó szerelmétől, özv. Orczy Istvánnétól, aki csak a Nemzeti Múzeumban az ülésre várakozó hallgatóság között értesült haláláról. Búcsúlevél azonban nem maradt utána.

Nem tudni, hogy mi késztette Török Pál református lelkész abban, hogy Teleki László halotti anyakönyvében az elhalálozás okát üresen hagyja? Talán nem akart valótlan adatot beírni.

✽ ✽ ✽

Sok huzavona után, Ferenc József a Feliratra válaszul feloszlatta az országgyűlést, Deák Ferenc végül mégis tető alá hozta a kiegyezést. 1876. január 28-án bekövetkezett halálakor ravatalát nem a Nemzeti Múzeumban, hanem a MTA oszlopcsarnokában állították fel. Deáki Ferencnek, a haza bölcsének a Habsburgok további uralkodását biztosító kiegyezés érdekében kifejtett tevékenysége elismeréséül, ravatalánál egy koszorú küldésével lerótta kegyeletét I. Ferenc József is. A Kerepes úti temetőbe helyezték örök nyugalomra, majd az 1887-ben elkészült mauzóleumba helyezték.

Teleki Lászlót pedig 1861-ben a Nemzeti Múzeumba ravatalozták fel, ott, ahol majdan Kossuthot is. Az ő ravatalához Ferenc Jóska egy szál virágot sem küldött, ami legyünk őszinték inkább kegyeletsértésnek minősült volna. Viszont a korabeli tudósítások szerint 100 ezres volt az őt búcsúztató tömeg. Innen a Nógrád megyei Szirákra szállították, ahol a családi sírboltban temették el. Maga a sziráki kastély és a síbolt nagyanyja, Teleki József felesége, Királyfalvi Róth Janka révén került a család birtokába. A barok stílusú sírboltot 1784-ben Róth Janka édesanyja, Wattay Borbála halála után építették.

Domokos Lászlónak még 1969-ben megjelent egy írása a Kortárs októberi számában, amiben megemlíti, hogy ő Dr. Groó Gyula evangélikus teológiai professzortól hallotta, akinek pedig a község öregjei mesélték, hogy Teleki László temetése után „éjjeli álmából felverték az egyház harangozóját, hogy adja elő a temetőben levő kripta kulcsát. Hat katonából álló járőr kísérte ki a temetőbe egy császári tiszttel az élen. Kihozták a koporsót, és felnyitották. A tiszt hosszasan vizsgálgatta a halott arcát, mintegy agnoszkálta, hogy valóban az van-e a koporsóban, akinek ott kell lennie.”

Hogy igaz-e a történet vagy sem annak nehéz lenne utána járni. Az viszont igaz, hogy az 1950-es években a helyi bizonyára kommunista eszméktől elbutított traktorista növendékek feldúlták, majd fel is gyújtották a sírboltot. A sírgyalázásról először csak 1991-ben ír a Nógrádi újság. (12) Az írás után is két évtized telik el, amíg 2011-ben a Nemzeti Múzeum Teleki László születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás során felfigyeltek a sírbolt állapotára és elhatározták annak tudományos felmérést, vizsgálatát, bár 2008-ban Nemzeti Kegyelethellyé nyilvánították.

A felmérés siralmas állapotokat fedett fel. A 60-as években az alsó kriptarészhez nem nyúltak. A Wattay-szarkofág több száz kisebb-nagyobb darabra törve feküdt és szanaszét szórva a csontok, a megmaradt koporsódarabok. Laukó László, egy helybeli lakos, helytörténeti kutató volt az, aki egy nagy faládába összegyűjtötte ezeket, de több nem történt.

2012-ben Nemzeti Múzeum főigazgatója a Magyar Tudományos Akadémia elnökénél, majd a Miniszterelnökséget vezető miniszternél hivatalosan is kezdeményezte a sziráki sírbolt műemléki helyreállításának megvalósítását. Érdekes, hogy stadionépítő a magyar állam, nevezetesen a kormány csak 15 millió forinttal járult hozzá a költségekhez. Másik 15 milliót a Magyar Tudományos Akadémia biztosított a sajátjából. A fentebb említett, és 300 darabra összezúzott Wattay-szarkofág helyreállítását a Magyarországi Evangélikus Egyház biztosította, a sírbolt körüli tereprendezést pedig a Sziráki Önkormányzat fedezte.

A csontmaradványok antropológiai vizsgálata során, leszámítva a kripta falában érintetlenül talált Teleki István (1768-1788) csontjait, csak egyetlen koponya volt, amelyre vonatkozóan a vizsgálati jegyzőkönyvben megállapították, hogy az feltehetően az 1796-ban elhunyt Teleki Józsefé volt.

Tehát, csak remélni tudjuk, hogy a valószínűleg öngyilkos gróf Széki Teleki László csontjai a többiek között van. Miként a mesékben minden jó, ha a vége jó! A felújított sírbolt 2017. október 21-re elkészült. Ünnepélyes átadása, valamiféle állami kegyelet, melyen vezető politikusaink is részt vettek volna nem volt. Végtére is beláthatjuk ez mégsem azonos fajsúlyú esemény egy vízi világbajnoksággal, de még egy labdarúgó mérkőzéssel sem.

A többi néma csend…

✽ ✽ ✽

1 Pest város Városkapitányi iratok, 1861. Fővárosi Levéltár HU BFL IV.1327.b
2 Orvostörténeti Könyvtár Közleményei 1965. 36. sz. 49. old.
3 Teleki László testvérbátyjának Sámuelnek a fia. Teleki Gyula (1833-1883) országgyűlési képviselő
4 Teleki Gyula bátyja. Teleki Sándor (1829-1875) 5 Teleki László unokatestvére. Teleki Domokos (1810-1876)
6 Tisza Kámán, a későbbi miniszterelnök (1830-1902)
7 Tisza László (1829-1902)
8 Teleki Jozefina (1838-1915), Teleki Domokos leánya.
9 Magyar Nemzeti Levéltár. IV. H. 313
10 Deák Ágnes: Besúgólisták a neoabszolutizmus korából. AETAS 2006. 4. sz. 21. old.
11 Vasárnapi Újság 1861. május 12.
12 T. Patai László: Hol van hát sírja Teleki Lászlónak. Új Nógrád 1991. május 11.