Hiába, no! Nem vagyunk egyenlők. Amit szabad a regnálása alatt a Nap-keltében favorizált Gyurcsány Fletónak, azt nem szabad Vona Gábornak. Pedig Vona Gábor Betlennek csak Fletó klasszikus szavait idézte fel, aki 2006-ban már megmondta, hogy "El lehet menni Magyarországról, itt lehet bennünket hagyni!"

Ugyanezért a mondatért a Nap-keltében most mégis kiborult a bili.

Hát, ha egyszer kiborult, akkor kiborult. Nézzük meg, ha fanyalogva is, egy kissé, mi a tartalma. Betlen Jani párt(nap)keltés műsorvezetőről életrajzközlője, mint élete meghatározó eseményéről azt írta, hogy még nem töltötte be nagykorúságát sem, amikor 1958-ban (12 évesen) kivitték Szovjetunióba egy úttörőtáborba, mivel jó oroszos volt. Akkortájt, amikor Mansfeld Pétert éppen bírósága elé állították.

Van egy jó magyar közmondás: "Nézd meg az anyját, és vedd el a lányát". Nos hát mi is nézzük meg Betlen anyját, akarom mondani - lévén, hogy fiúgyermekről van szó - az apját Végtére is a fene se akarja őt elvenni, de ha már nagyon muszáj, akkor vegye el őt Horn Gabi. Amint az már köztudott lett, Jani gyerek apukája Betlen Oszi, leánykori nevén - lehet, hogy mégis az anyja? - Bettelheim Oszkár újságíró és történész volt.

Életrajza szerint a középiskola 4 osztályának elvégzése után villanyszerelőnek tanult. A második világháborű előtt volt 4 elemi, majd a tovább tanulók választhattak a 4 polgári és a 8 osztályos gimnázium közül. Bettelheim papa akár ezt, akár azt választotta, mindenesetre nincs nyoma, hogy a mai 8 általánosnak megfelelő (4+4) végzettségen felül leérettségizett, vagy bárhol is egyetemi tanulmányokat végzett volna, leszámítva, hogy, miként egyetlen fiacskája - még további két leánygyermek maradt ránk utána örökül - ,1930-ban ő is járt Moszkvában, ahol a Kommunista Ifjúsági Internacionálé hat hónapos gyorstalpaló kommunistaképző tanfolyamán tanult.

A moszkvai kiképzéséről történő hazatérése után, a fél vagy tán egészen fasiszta Horthy-rezsim 9 hónapra bebörtönözte, majd visszazsuppoltatta a demokratikus Csehszlovák államba. Innen 1939-ben a demokratikus Csehországot megszálló gaz nácik először Dachauba internálják, majd a gázkamrából testét egyenesen Buchenwaldba szállították át. Itt az ismételt elgázosítása után munkásmozgalmi maradványait a tábor krematóriumába elégetve, hamvait - de szellemét nem! - 1942-ben Auschwitzba vitték, ahol egészen 1945-ig folyamatosan elgázosították és elhamvasztották. Aki ezt tagadja, az gyalázatos holokauszt-tagadó!

Ám tegye, én nem leszek az!

Végső megoldásként hamvai jelenleg a Kerepesi temető Munkásmozgalmi Pantheonjában nyugszanak barátok között: Dobi Pista, Frankel Leó, Fürst Sányi, Komját Ali, Korvin Ottó, Münnich Feri, Révai Józsi, Rudas Laci, Ságvári Bandi, Sallai Imi, Schönherz Zoli, stb. elvtársak társaságában.

Elpusztíthatatlan kommunista lelke hazatérte után a Szabad Nép szerkesztőségébe került, 1946-tól 1951-ig a lap újságírója, 1951-1954 között főszerkesztője volt. "Volt a szerkesztőségben egy súlyos pszichopata, egy titokzatos, vagy titokzatosságot játszó kíméletlen alak, bizonyos Betlen Oszkár." - írta róla Méray Tibor (aki nélkül nem lett volna '56). 1951-től 1956-ig az MDP Központi Vezetőségének póttagja, 1957-től haláláig az MSZMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézetének tudományos munkatársa volt. 1968-ban a 8 általánosnak megfelelő iskolai végzettségével igencsak megkapta a Tudományos Minősítő Bizottságtól a történelemtudomány kandidátusa címet. Hogy mi volt tudományos értekezése témája, arra nézve csak oeuvrejének bemutatásából következtethetünk.

Az 1956-ot követően a Párttörténeti Intézetében folytatott, a honfitársaink történelemszemléletére máig ható kialakításában alapvető szerepet játszó történelemtudományos munkássága a következő alapmûveket tartalmazza: Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben (Fehér könyvek I-IV kötet. a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának kiadásában, Bp. 1956.); Ellenforradalom Magyarországon 1956, (Bp. 1958.); Népi demokratikus fejlődés Spanyolországban 1936-1939, (Bp. 1963.); A Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa, (Bp. 1964.); Az egységfront-mozgalom és a harc a munkásosztály egységes forradalmi pártjáért 1933-1937, (Bp. 1967.); Párizs, Madrid, Bécs. A Komintern egységpolitikája 1933-1937, (Bp. 1968.); A Magyar Tudományos Akadémiától kapott cím megszerzése után még egyetemi jegyzetet is írt: A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom története 1848-1945, (egyet. jegyz., Bp. 1969.)

Oszi papa történészi érdeklődését Jani fiai is örökölte. Élő Anita 2008. 03. 27-én riportot készített Betlen Janival a Fidesz-közeli Heti Válaszban. A riportból kiderült, hogy Jani gyerek Bettelheim papa párttörténeti érdeklődésével szemben a párt(nap)keltés helytörténetben szerzett jártasságot. Lévén törzsgyökeres II. kerületi lakos, sok titkos helyet ismer, írt is korábban egy cikket Budapest tíz titka címmel egy olasz lapban. Jani elmondta, hogy a II. kerületbe a mindenkori hatalmi, gazdasági, kulturális elit tagjai költöznek. Meg is mutatott egy szögletes, a villasoros környezetéből darabosságával kirívó házat, melyben munkásőrök kaptak jutalmul lakást. Majd megmutatta az újságíró kolleginának az Apostol utca egyik szecessziós épületét - Jani kedvence - amelynek zsidó tulajdonosát, Ascher Lipótot a gaz németek letartóztatták, és a házba Adolf Eichmann, a deportálást irányító SS-alezredes költözött egy időre.

Kár, hogy ez a Jani gyerek, mint minden titkok tudója, pártkeltés helytörténészhez méltatlanul megfeledkezett megmutatni a Kádár apró dögeinek jutalmul juttatott Szemlőhegy utca 42. szám alatti villát, melyet szintén egy jómódú zsidó embertől vették el, immár örökre. No az is igaz, hogy nem a nácik, hanem a komcsik. Ami azért nagy különbség! Miként mondottam volt, nem vagyunk egyenlők.

Sajnos ez a Betlen-Bettelheim Jani valamiért - ki tudja, miért? -, a zsidó tulajdonosától elorzott Apró- és most már Gyurcsány-villával szemben levő villa titkát sem árulta el Élő Anitának és a Heti Válasz olvasóinak. Nem árulta el sem az eredeti tulajdonosa nevét, identitását, sem kipenderítésének, kitelepítésének módját és idejét. Pedig bizonyára ennek a villának titkát ismerheti legjobban. Lévén, hogy Bettelheim papa, Éva mama és Jani gyerek is "jutalmul" ebbe költözött, mint "a mindenkori hatalmi, gazdasági, kulturális elit tagja", úgy tûnik, immár ezt is örökre.

Mert azért van egy másik jó magyar közmondás is: "Nem esik messze az alma a fájától".