CÉLPONTBAN

DÉJÀ VU

2017. július 16. 08:50 - Kiss-Dobos László

avagy egy építő kritika és az arra adott mea culpa

Egy, a Facebookon történ megosztásom kapcsán egyik sógoromtól levelet a kaptam, amiben családi szeretettel azzal vádolt meg, hogy "piszkos politikai cél"-jaim voltak vele.

1949_09_15_dm1.JPG

* * *

Íme a levél:

Kedves Laci!

Többé-kevésbé van módunk fegyelemmel kísérni aktív tevékenységedet a Facebook-on. Néha igen, néha nem egészen vagyunk egy véleményen. Ez nem baj, sőt természetes.

Mi nem szoktunk iy módon megnyilvánulni, de ez „ízlések és pofonok” kérdése.

Most azonban írunk Neked – nem a Facebook-on keresztül -, mert egy Hozzád nem méltó vélemény-manipulációba keveredtél a meghalt kislány ügyében, amikor azonnal – utánanézés (és talán kellő megfontolás) nélkül – írtál le véleményt a témában.

Mellékeljük most Neked azt a cikket, amely a Szívklinika igazgató főorvosának (dr. Ofner Péter) szájából hangzott el a sajnálatos eset kapcsán.

Természetesen a kislány halála nagyon szomorú és a szülők, nagyszülők fájdalmában mindannyian osztozunk. Éppen ezért tartjuk rendkívül károsnak, ha egy ilyen tragikus esetet piszkos politikai célokra használja fel az írott és az elektronikus sajtó!

Baráti üdvözlettel

Tamás

U.i.: Kérlek, ne érts félre, nem vitázni, csak véleményt nyilvánítani akartam barátilag ezzel az e-maillel.

* * *

Természetesen bujkálva bennem a kis ördög, nem hagyhattam válasz nélkül, még akkor sem, ha nem akart vele vitázni. Én ugyanis igen! Íme a válaszom:

Kedves Tamás!

 

Tudom, mivel írtad nem „vitázni” csak véleményt közölni akartál leveleddel, de hát „Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg?”

 

A mellékelt cikk, „amely a Szívklinika igazgató főorvosának (dr. Ofner Péter) szájából hangzott el” valójában Bayer Zsolt tollából ered, ami utánanézés és kellő megfontolás után azonnal kiderül.(Magyidők) Bevallom én nem szívesen olvasom Bayer írásait, mert ez a művelt és okos ember időnként olyan útszéli stílusban nyilvánul meg, ami már túlmutat az ízlések és pofonok határán. Például: „ a nézők népes társaságában sikerült fingania egyet…sőt, széttárt, égbe nyújtott lábbal, azaz föltartott valaggal fingott, de közben égő gyufát tartott a segge elé, így az be is lobbant”. (Bayer blogja 2017.01.16)

 

De ennél a förtelmeknél nagyobb baj vele az, hogy valami déjà vu élmény lengi írásait körül. Mintha a hajdan volt Béketábor ideológusa Révai József szelleme lengné körül közéletünket, csak most Békemenetként. Akkor a kommunista pártot és annak vezérét volt tilos bírálni, mert azonnal megkapták a bírálók a reakciós jelzőt. Révai volt, aki kíméletlenül megbírálta, nem esztétikai, hanem pártideológiai szempontból Déry Tibor Felelet című regényét. (Erre még később visszatérek) Egy-két idézet abból és ebből a korból:

 

„Az újjáépítés munkáját tehát egybe kell kapcsolni a fasiszták, a reakciósok elleni harc fokozásával. Csak a reakció aknamunkájának erélyes letörése biztosíthatja az újjáépítés eredményességét. Az egyik feladat nem választható el a másiktól”. (Délmagyarország 1945. máj. 3.).

 

Vagy egy másik idézet 1950. aug. 22-ről azokról, akik piszkos politikai céljaik elérésére: „áruhalmozással és ellenséges híreszteléssel igyekeztek megzavarni a dolgozó nép békés építő munkáját”, illetve „Az árulók sárba akarják tiporni eddigi eredményeinket. Merem állítani, hogy ezt a bandát teljes mértékben felszámolják.” (1949. szept. 15.)

 

bayer-revai.jpg

 

És összevetésül egy bekezdés a csatolt Bayer írásból: „A mai hullarablók pedig akkoriban vagy ujjongtak, vagy sunyítottak. Ma pedig CT-ket és Seuso-kincseket számolgatnak, és aljas, becstelen módon hazudoznak. A Jobbiktól az MSZP-ig és vissza, no és persze a mosléksajtó. Mi meg eltűrjük. Csak tudnám, miért…”, illetve „úgy kell őket kivágni, mint a macskát szarni. Ha a taknyukon és a vérükön kell őket kirángatni, akkor a taknyukon és a vérükön” (Bayer Paláver Karc FM 2017. ápr. 25.).

 

Nos én és Ti sem, „nem szoktunk ily módon megnyilvánulni”, bár ez nem „ízlések és pofonok kérdése”.

 

Visszatérve a tragikus sorsú kislány esetére. Esete egy kő volt volt, amiről tudni vagy nem tudni, hogy hol áll meg és hogy kit hogyan talál el.

 

A csatolmányban Bayer azt állítja ez a kormány megháromszorozta a CT-k számát az országban. Nos a leellenőrizhető tények szerint 2010-ben 73, mostanra 104 darab található az egészségügyi intézményekben, ami ha nem is háromszoros (300%), de 42%-os növekedés. Az adatok Rétvári Bencének az MTI-nek adott nyilatkozatából valók. Rétvári azt is elmondta, hogy másfél éve a kormány 50 milliárd forintot fordított az egészségügyi képalkotó berendezésekre. Én ezt nem szándékozom vitatni, de nem is tudnám, a megfelelő információk hiányába.

 

Ami az értelmetlen stadion építéseket illeti – azért értelmetlen, mert a mérkőzések látogatottsága lassan a béka popsija alatt van – az eddig elkészültekre 40,2 milliárd ment el és még ki tudja mennyi van hátra. A Népstadion bontására csak 4 milliárd ment el, az új stadion építése pedig állítólag 190 milliárdba kerül. (Ez 2011-ben még 35, 2013-ban 60-80, 2014-ben 90-100, 2015-ben 90-110, 2016-ban 180 milliárd volt).

 

Kedves Tamás! Itt egy kép 1928-ból van, a valaha volt FTC pályán tartott mérkőzésről. Tudsz mutatni egy ehhez hasonlót 2017-ből?

 

fradi_palya_1928.jpg

 

Vajon tényleg a stadionok Magyarország legnagyobb problémája? Milyen világban élünk, ahol egy futballista, aki legjobb esetben is eltalálja lábával a labdát, ha eltalálja, tízszer vagy többször annyit keres havonta, mint egy szívsebész főorvos? Miért erőlteti ez a kormány az idegen nyelvtudást, mint a diploma megszerezhetőségének alapját? Hogy ennek birtokában a végzett orvos ki tudjon menni nyugatra, ahol többet fizetnek neki? Te melyik orvoshoz mennél szívesebben, aki bár jól beszél angolul vagy németül, de rossz diagnoszta, vagy ahhoz, amelyik csak magyarul, az anyanyelvén tud, amivel veled is kommunikál, de jó diagnoszta? Én az utóbbit választanám!

 

Tudod eszembe jut egy régi pesti vicc. Sétál egy ember a Margit hídon és látja, hogy valaki kapálódzik a Dunában és kétségbeesetten kiabál: „Hilfe! Hilfe!….Hilfe!” Mire lekiabál neki: „Úszni tanultál volna meg, ne németül!”

 

Bevallom stadion utálatomban bizonyára befolyásol az a meggyőződésem, hogy nincs összefüggés az emberek élettartama és a sportolás között. Kocsis Sándor 50 évet élt, Zakariás József 47-et, Budai II. László 55-öt, Lantos Mihály 61-et, Lóránt Gyula 58-at. Marival közös felmenőink közül, akik sohasem sportoltak Sváb György 91-et, felesége 90-et (pedig szült 12 gyereket, akik közül 7 megélte a felnőtt kort), vagy a másik ükapánk Girch Antal 81-et, nagyapánk 84-et, az ő nővére Mariska néni, aki 95-öt. De felhozhatnám édesanyámat (98), Mici nénit (89), Magdi nénit, Mari édesanyját (89) és az ő unokatestvérüket Margit nénit, aki 91 évet élt sportolás nélkül. Ennyit az egészségügyi statisztikáról és annak értelméről!

 

Elnézést kérek a bőbeszédűségem miatt, de az a levél segített rendbe tenni és összegezni a gondolataimat. Egyébként a mindenféle közírók által módosult tartalom miatt, itt van az az eredeti forrás, aminek utána néztem és amit kellő megfontolás tárgyává tettem, nem úgy mint szegény Bayer Zsoltét.

 

https://www.youtube.com/watch?v=tVmZwTG2kfs

 

Végezetül visszatérnék Déry Tibor ellen Révai József által indított Békemenetes hadjáratra. Déry levonta a kritikákból származó szükséges konklúziót, amit fogadd az enyémként is!

 

dery0001.jpg

 

Rokoni szeretettel:

László

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://celpontban.blog.hu/api/trackback/id/tr612667117

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása