A bumeráng egy aerodinamikailag speciálisan kialakított eszköz, amelyet megfelelő kezdőenergiával - 90 km/h) történő eldobása után hozzávetőlegesen 50 km/h sebességgel tér vissza elhajítójához. A bumeráng első megjelenését negyvenezer évvel ezelőttre becsülik.

Az elmúlt években a tejfölös fazékhoz közellevő egyes emberek igen magas végkielégítései, titokpénzei borzolták hazánkban a kedélyeket. A választásokat megnyert Fidesz kötelességének érezte, hogy ezeket a közösség érdekét és erkölcsi felfogását joggal sértő, közpénzből fizetett gyakorlatnak véget vessen, és a már felvett pénzeket visszaszerezze.

Miután a törvényt az Alkotmánybíróság meg merte semmisíteni, a fiúk nem úgy okoskodtak, hogy csapni való munkát végeztek, hanem az Alkotmánybíróságot tartották hibásnak. Ezért aztán dr. Lázár János, egyénileg benyújtott T/1446 számú indítványa meglehetősen hiányos dátumozással, 2010. október " " -én , úgy ahogy írtam a benyújtás napja idézőjelek közé foglalt semmi, az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot, melyhez, hogy ki nem maradjanak a jóból csatlakozott dr. Balsai István (ex-igazságügyi miniszter) és dr. Vejkei Imre. Csupa doctor juris. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, annak hatáskörét az eredeti javaslat az alábbiak szerint szabta volna át:

"Nincs helye felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely az Alkotmány 28/C. (5) bekezdése szerint országos népszavazással sem változtatható meg".

Nos a fiúnál a patkóban, vagy a bányában - ugyanis ennél mélyebbre már nem süllyedhettek -, ha nem is előbb, de utóbb azért leesett a tantusz, és rádöbbentek, mekkora marhaságot javasoltak, és ha hülyeségük nőne, ők már a Holdat nyaldosnák.

Ezért aztán 2010. november 8.-án a T/1444/4 szám alatt dr. Balsai István, az Alkotmányügyi Bizottság elnökének szignójával módosító javaslattal ált elő. A módosítás szerint a "költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket, vagy törvényi rendelkezéseket az Alkotmánybíróság kizárólag akkor semmisíti meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó, az Alkotmány 69 . §-a szerinti jogokat sérti".

Bevallom én csak a magam csak magam paraszti eszével tudok gondolkozni. Ennek alapján megkísérlem elképzelni, milyen lehet az a törvényi hánya-álladék, amit a fenti módosítás alapján az AB tárgyalhat és megsemmisíthet.

Meg kell jegyeznem, már az is eléggé pongyola, mondhatnám dilettáns megfogalmazás, hogy míg az állampolgársági jogokkal kapcsolatban hivatkozik az Alkotmány pontos helyére, a többiről "nagyvonalúan" elfeledkezik. Ugyanis ez azt sugallja, hogy az összes felsorolt alapjogok, mind az Alkotmány 69. §-ában vannak rögzítve. Ami ugye nem igaz. De mit várjunk végzett jogászoktól, és egy ex-igazságügyi minisztertől?

Nos, kezdjük a végéről. Az állampolgársághoz való joggal kapcsolatban, amint erre a fiúk is hivatkoztak, az Alkotmány 69. §-a úgy rendelkezik, hogy senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Köztársaság területéről kiutasítani. Azaz, az AB az alábbi példarendelkezést már vizsgálhatja: Az, az adóalany, aki az éves jövedelmét adóelkerülés céljából külföldre menekítette, meg kell fosztani magyar állampolgárságától.

A gondolat, lelkiismeret és vallásszabadság biztosításáról viszont az Alkotmány 60-61. §-ai rendelkeznek. Ezek magukba foglalják a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását, továbbá, hogy mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra. A jövőben az AB elé terjeszthető jogszabályi rendelkezés szövege például ilyen lehet: Aki ateista az a jövedelme után fizetendő adó háromszorosát köteles adózni.

A személyes adatok védelméhez való jogot az Alkotmány 59. §-a biztosítja. Ennek értelmében mindenkit a személyes adatok védelméhez való jog. A módosítás eredményeként a személyes adatok védelméhez való AB elé terjeszthető alkotmányos jogsértés ilyen lehet: Az adóhatóság köteles minden adózó adóbevallását a Magyar Közlönyben, vagy valamelyik országos napilapban közzé tenni.

És végül de nem utolsó sorban az élethez és emberi méltósághoz való alkotmányos jogról az Alkotmány 54. és 55. §-ai rendelkeznek. Ezek szerint - a lényegre rövidítve - mindenkinek joga van az élethez, az emberi méltósághoz. Senkit nem lehet, kegyetlen, megalázó elbánásnak alávetni, és tilos e mberen orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. Továbbá mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra. Vagyis az AB vizsgálódhat az ilyen kitételű rendelkezés esetén: Az adóalanyokat olyan 100%-os mértékben kell adóztatni, hogy mindenképpen belehaljon.

Viszont, nem vizsgálódhat már az AB az alábbi megfogalmazással kapcsolatban: Az adóalanyokat 98%-os mértékben kell adóztatni. Ugyanis, az már az egyén magánügye, hogy meg tud-e élni az adózott jövedelmének, megmaradt 2%-ból.

Vagyis a Fidesz politikusainak "új polgári" szemlélete szerint az adózás halált okozható mértéke nem alkotmányellenes, csak annak jogszabályi beismerése, azaz ha ezt verbálisan be is vallja a jogalkotó!

Természetesen ehhez minden Fideszes politikusnak csak gratulálni tudok! De azért ajánlom, hogy ne találkozzak velük az utcán!

Amint ez minden épeszű ember számára világossá vált, az eddig felhozott példáknál sokkal érdekesebb, hogy milyenek lehetnek azok a költségvetést érintő adótörvényi rendelkezések, amiket az Alkotmánybíróság a fenti Fideszes módosítás elfogadása után már soha többé nem vizsgálhat. Természetesen a teljesség igénye nélkül, egy-két extrém példa a szemléletesség kedvéért:

1.) A nők az éves jövedelmük után fizetendő adó háromszorosát kötelesek megfizetni. (Alkotmány 66.§)

2.) Azok, akik 1988 előtt a személyi jövedelemadózásról szóló törvény hiányában jövedelmük után nem fizettek adót, utólag kötelesek jövedelemszerzéssel együtt járó minden munkaviszonyban eltöltött év után 10000 Ft. adót fizetni. (Alkotmány 2.§ )

3.) Aki jelöltként elindul valamely országos vagy helyi választáson és őt nem a Fidesz-Polgári Párt jelölte forrásadóként köteles előre befizetni várható 10 éves jövedelmének 98%-át. A várható jövedelem alulbecslése alapján a tévedés miatt további 98%-os pótlékot köteles megfizetni az államkasszának. (Alkotmány 70. §)

4.) Az öregek, betegek, rokkantak, özvegyek, árvák és akik önhibájukon kívül elvesztették a munkájukat, 50%-os különadót kötelesek fizetni. (Alkotmány 70/E. §)

5.) Akik élvén az alkotmányos művelődéshez való jogukkal, és ezzel a jogukkal az ingyenes és kötelező általános iskolák rendszerén belül élnek, azok az állami költségvetést érintő intézmény fenntartási költségeket kötelesek megfizetni. (Alkotmány 70/F. §)

6.) Az ilyen adósávok esetén eztán szintén teljesen felesleges lesz az AB-hez fordulni, arra való hivatkozással, hogy az Alkotmány 70/I §-a kimondja, mindenki a jövedelmi és vagyoni viszonyaihoz mérten köteles a közterhekhez hozzájárulni. (a jobb szemléletesség kedvéért havi jövedelmek feltüntetésével):

Lehetne még számtalan más példát is felhozni, de a papír véges, csak az emberi butaság, vagy politikusi gazemberség kimeríthetetlen.

Tudom, most lesznek olyanok, akik majd azt mondják, jó-jó, de a Fidesz ezekkel nem fog visszaélni, ilyen, vagy ezekhez hasonló jogszabályokat nem fog alkotni. Előlegezzük meg ezt a bizalmat, bár bevallom az utóbbi hetek gyakorlata alapján én ezt, nem szívesen teszem. De a kérdés ebben az esetben is az, miként fogja a Fidesz elérni, hogy 2014-ben, vagy később, ne kerülhessen olyan politikai erő hatalomra, amelyik élni, vagy visszaélni fog ezekkel a lehetőségekkel?

Erre - leszámítva azt, hogy a Fidesz végleg magához ragadja a hatalmat, amint azt tették a kommunisták 1948-ban - nincs más lehetőség és nincs biztosíték. Hiszen 2002-ben is úgy látszott megnyeri, és mégis elvesztette. Már pediglen igen jó úton halad ahhoz, hogy már 2014-ben elveszítse, ugyanis a Fidesz ezzel az egy törvénymódosító javaslatával több kért okozott az országnak, mint Gyurcsány a maga 6 éve alatt.

Vagyis visszaérkeztünk az Ausztrália primitívnek mondott bennszülöttjeinek aerodinamikailag tökéletesen megalkotott szerszámához, a bumeránghoz.

És mivel a fenti törvénymódosításról ma szavazz a parlament, melynek a kimenetelen nem kétséges, valamint én nem lévén ausztrál, hanem magyar, szívesebben fejezem be mondandómat egy nagy magyar költő, Arany János idevágó és mindenkit figyelmeztető soraival:

"Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg?
        Ki tudj, a hol áll meg s kit hogyan talál meg?"