1931. október 19-én 89 éves korában hunyt el Kolozsvárott, a magyar színjátszás nagy öregje, Szentgyörgyi István.

1842. február 2-án született a Nógrád megyei Diósjenőn, ahol édesapja, kinek eredeti foglalkozása népiskolai tanító, jegyző volt. Nagyapja, szintén István református lelkészi pályáját akarta követni, és diákja lett a debreceni kollégiumnak, de 1860-ban elment Alsódabasra rektornak, de belekóstolva a falusi tanítók nehéz kenyerébe, ettől is elment a kedve, és így 19 évesen beállt Kassára, Latabár Endre társulatába 18 forintos havi gázsival színésznek. Ebbeli elhatározása aztán végleges lett, részint, mert édesapja is kedvelte a művészetet, és gyakran nyújtott vendégszerető hajlékot a vándorszínészeknek. Másfelől talán, mert a családi legendárium szerint egyik ősük III. Endre király udvari bolondja volt.